224/3. A rezonáló szerkezet — Feszültség a négyes fülkében

"Dehogyis, Monsieur!" – mondta a zaklatott új utas, miközben ujjaival görcsösen kapaszkodott a feszülő selyemszalagba. "Ez egy finomhangolt akusztikus nyomásszabályzó! Ha a szalag elszakad, a belső rezonátor azonnal felrobban... vagyis, ami még rosszabb, teljesen elveszíti a kalibrációját."
"Ami, lássuk be, az Önök feszült idegállapotát tekintve szinte ugyanaz a katasztrófa," jegyezte meg Monsieur Vaneau, és egy kimért mozdulattal visszahelyezte a kávéscsészéjét a kalauz tálcájára.
Laurent, a kalauz, még sápadtabb lett, mint a vaucressoni peronon. "Monsieur Vaneau, kérem, tegyen valamit! Ha ez a szerkezet itt fejti ki a hatását, a hálókocsi utasai nem a pihentető alvást, hanem a kollektív sikoltozást választják!"
A fekete kalapos úr reszkető kézzel mutatott a vibráló kalitkára. "Én megmondtam! Ez az ember egy szabotőr! Vagy egy megszaladt svájci órás! Laurent, azonnal intézkedjen!"
"A vészfék hirtelen alkalmazása ritkán tesz jót a precíziós rugóknak," vetette közbe Vaneau hűvös mosollyal. Elővette ezüst zsebóráját, finom kattanással felpattintotta a fedelét, majd a számlapra pillantott. "Különösen, mivel pontosan tizenkét perc múlva Salignac állomására érkezünk, ahol a váltók amúgy is próbára teszik a szerelvény stabilitását."
A zaklatott új utas megdermedt, a kalitka búgása pedig hirtelen éles, ütemes sziszegéssé vált. "Salignac? De nekem Lainville-be kell érnem!" – suttogta kétségbeesve.
"A menetrend ritkán igazodik a rakoncátlan mechanikához," jegyezte meg Vaneau. "Most pedig lássuk, miért nyom ez a kalitka pontosan két kilogrammal többet, mint amit a sárgaréz indokolna."