213/4. Az elhúzódó dilemmák — Verney felé

Laurent kalauz a gondolataiba mélyedve meredt ki az ablakon. A táj elsuhant, de a fejében a korábbi rejtélyek és a mostani, ezüstös „morzsa” képe keringett.
„Monsieur Vaneau,” szólalt meg végül, hangjában a kalauzokra jellemző kimért aggodalommal. „Azt mondta, a szürke köpenyes türelmes, mint a macska. De a macska sem hagyja sosem békén az egeret. És mi? Mi hagytuk, hogy az egér visszabújjon a lyukába. A fülkéje még mindig ellenőrizetlen.”
Monsieur Vaneau, aki épp a folyosó távoli végén felbukkanó dr-oskar-krollt figyelte, egy könnyed kézmozdulattal intett. „A lyuk, Laurent, csak akkor biztonságos, ha senki sem néz bele. De mióta tudjuk, hogy van egy egér, a tekintetünk már ott van. A kérdés, hogy mit látunk, ha végre benézünk. És mikor. A fiatalember, aki elejtette a medált, kiválóan terelte el a figyelmet. Vajon a sajátját is?”
„Ezt kétlem” – mormogta Laurent. „Túl zavartnak tűnt ahhoz, hogy mesterien színészkedjen. Csak egy egyszerű… baleset volt.”
„A baleset, Laurent, néha a legügyesebb trükk. Mint ahogy a fiatal-no-hegedutokkal sem véletlenül simítja meg a vonóját, vagy a fiatal-ferfi-kivancsi sem véletlenül lapoz egyet a könyvében éppen most. Mindannyian valami apró jelet adnak, ha figyelünk. Dr. Kroll is gyanúsan optimista ma reggel, mintha valami rendkívüli felfedezés előtt állna, ami elfeledtetné vele a folyékony titok rejtélyét. Verney felé robogunk, és talán nem is egy morzsa, hanem egy egész kalács vár ránk. De a szürke köpenyes fülkéje továbbra is ott áll, mint egy néma kérdőjel a folyosón. Képesek vagyunk elmenni mellette anélkül, hogy legalább megpróbálnánk feltenni a kérdést?”
Laurent mélyen felsóhajtott. A dilemmája súlyosbodott. Monsieur Vaneau szavait hallva, a korábbi rejtélyek újra összefonódtak a szürke köpenyes utas és a vonatkerék medál ügyével. A kalauz lassan elindult a hálókocsik folyosóján, tekintetével a szürke köpenyes fülkéjét keresve. A vonat fékezett egy enyhét, Verney állomás felé közelítve, jelezve, hogy az idő fogy. A csendes fülke továbbra is állta a kalauz tekintetét, mint egy megválaszolatlan kérdés.