177/8. A finom illat szálai — Felderítés az első osztályon

A keskeny folyosón a szerelvény ütemes zakatolása kísérte a kis társaság lépteit. Monsieur Vaneau megállt az első osztályú fülkék sorának elején, s diszkrét, kimért mozdulattal beszippantotta a hűvös levegőt.
– Ön most valóban megszagolja a folyosót, Monsieur Vaneau? – kérdezte dr. Kroll méltatlankodva, miközben zsebkendőjével megtörölte izzadt homlokát. – Ez teljesen abszurd és felettébb méltatlan!
– A jó nyomozás, kedves doktorom, néha meglehetősen szaglószervi alapokon nyugszik – felelte a detektív száraz derűvel. – A jázmin nem szokott menetjegyet váltani, mégis eltagadhatatlanul itt van köztünk. Laurent kalauz úr, kérem, mondja csak, kik laknak ebben a három szomszédos fülkében?
Laurent kalauz közelebb lépett, s remegő ujjakkal lapozott bele a szolgálati jegyzékébe.
– A hármasban a sötétkék kabátos úr utazik, a négyesben egy elegáns hölgy, az ötösben pedig... nos, ott a fiatal diplomata pihen.
– Nos – fordult a fátyolos hölgy felé Vaneau –, a maga emlékezete szerint a pirkadatkor átvonuló alak melyik irányba tartott?
– Határozottan az ötös fülke ajtaja kattant – suttogta a fiatal nő, fátyla mögött idegesen babrálva a kesztyűjét. – De hát a diplomata úr olyan rendkívül udvarias volt a vacsoránál!
– Az udvariasság és a viaszos pecsétek hiánya sajnos nem zárja ki egymást – jegyezte meg Vaneau, s halk kopogtatással jelezte érkezésüket az ötös fülke ajtaján.