Az ablakon túl

Borda óvatosan mászott ki az ablakon. A düledező bolt falai nyögtek a szélben, mintha maguk is megkönnyebbülést éreznének, hogy végre elhagyják őket. Mirella utána sietett, tekintetével azonnal a földet pásztázva. A frissen fellazított, agyagos talajon a hajdúk csizmanyomai még tisztábban látszódtak, mint a bolt poros padlóján. Észak felé tartottak, egyenesen a völgy egyre sűrűbb ködbe vesző mélye felé. Az idős asszony habozott, de Borda intésére végül ő is kilépett a nyirkos levegőre, szorosan a többiek nyomában. Reszketeg kezeit mellkasára kulcsolta, szeme sarkából folyamatosan körbenézve.
A köd, amely eddig csak fátyolként úszott a völgy felett, itt, a mélyben már valóságos tejfölös gomolygássá sűrűsödött. Alig lehetett öt lépésnyire ellátni, és a fák árnyai is elmosódtak, szellemképekként lengtek a szürke homályban. A távolból tompa, ismeretlen hangok szűrődtek át, amik hol szélfújásnak, hol pedig valami nagyobb állat morgásának tűntek, de mindannyiuk szívét összeszorította a bizonytalanság. Vajon a hajdúk is hallották ezeket, vagy ők céltudatosan haladtak előre, figyelmen kívül hagyva a völgy intő jeleit?
Mirella lassan haladt, minden lépésre ügyelve. A „parancs” és „észak” szavak visszhangzóan égettek a fülében. Vajon mit kerestek, és miért volt ilyen fontos, hogy elrejtsék vagy elvigyék azt a valamit, amit az asszony a földben látott? A hajdúk nem tűntek olyannak, akik csak úgy, ok nélkül forgatnak fel egy boltot. A céljuk egyértelmű volt, és most ők is ugyanezt a célt követték, még ha nem is tudták pontosan, mi az.
Borda halkan elindult előre, a sűrű ködben szinte csak a sziluettje látszott. Időnként megállt, felemelt kézzel intett, ha a nyomok elmosódtak vagy irányt váltottak. Az idős asszony szinte hallhatatlanul lépdelt mögötte, csak a rövid, feszült sóhajai árulták el, hogy még mindig ott van. Mirella érezte, ahogy a hideg, nyirkos levegő beszivárog a ruhája alá, de a feszültség melegebbet tartotta benne, mint bármilyen bunda. Tudta, hogy valami fontosat találnak majd, ha elég messzire merészkednek ebbe az elhagyatott, ködös világba. Az üldözés egyre mélyebbre vezette őket a völgy szívébe.