A tömeg rejtekében

A hajdúk elfordulása nem hozott azonnali megnyugvást. A levegő továbbra is sűrű volt a kimondatlan feszültségtől, mintha a vásár zajos forgataga csak elfedné, de nem enyhítené a veszélyt. Bandi, akinek a zsákján még mindig szorosan pihent a keze, a tömegbe olvadt, de minden idegszálával a környezetét figyelte. Borda mélyebbre húzta süvegét, és éles, fürkésző pillantása a sokadalom minden rezdülését követte. Az Idős Asszony Mirella szoknyájába kapaszkodva, szinte láthatatlanná vált a háta mögött, mintha a lány erejéből akarna meríteni.
Mirella azonban nem vesztegette az időt a felesleges pillantásokra. Arca továbbra is derűs mosolyt viselt, ajka finoman játszott a vásári kínálat felől érdeklődő kérdésekkel, de szemei állandóan pásztázták a tömeget. Nem a legforgalmasabb utat választotta, hanem a standok közötti szűkebb átjárókon, a kevésbé feltűnő sarkokon keresztül vezette a csapatot, fokozatosan a vásártér szélei felé haladva.
Minden lépésük egy újabb próbatétel volt. Egy kofa éles kiáltása, egy kapatos vásárló megingó mozdulata, vagy egy másik hajdú feltűnése a távolban – mindegyik apró szívrohamot okozott a társaság tagjainak. A csempészárú súlya, amely korábban ígéretet hordozott, most egyre inkább fenyegető tehernek tűnt, ami leleplezheti őket.
Mirella halk suttogással, szinte észrevétlen kézmozdulatokkal irányította társait. „Ne siessünk” – mondta halkan, amikor Bandi már-már futásnak eredt volna egy pillanatra, majd finoman visszaterelte a lassabb tempóba. „Ahol sokan vannak, ott könnyebb eltűnni” – tette hozzá, miközben egy zsúfolt, de mellékutcaként funkcionáló folyosón haladtak el egy kosárfonó műhely mellett.
Három hosszú perc telt el így, három perc, ami örökkévalóságnak tűnt a feszült társaság számára. Végül egy szűk sikátor szájához értek, ami a vásár forgatagából egy eldugottabb, de annál csendesebb külvárosi utca felé vezetett. A nyüzsgő standok zaja itt már elhalt, csak tompa morajként érte el őket. Mirella utoljára még körülnézett, arcán a mosoly, de szemeiben már ott csillant a megkönnyebbülés fátyla, ahogy beléptette társait a sikátor árnyékába.