A szikla rejtekében

Az átkelés utáni kezdeti megkönnyebbülés azonban hamar alábbhagyott, ahogy a mocsár fagyos, átható hidege újra a csontjaikba mart. A ruháik csuromvizesen tapadtak rájuk, és a lábuk alatt még mindig nyálkás volt a föld. Borda, anélkül, hogy egy szót is szólt volna, körbetekintett a ködös, szürke tájon, majd intett Bandinak és az idős asszonynak, hogy kövessék a közeli, meredek sziklafal vonalát. Valami menedéket kellett találniuk, mielőtt végleg megdermednek.
A nedves, mohás kövek között botorkálva hamarosan egy mélyebb bevágásra bukkantak a sziklában. Ez a természetes mélyedés ígéretet tett némi védelemre az éles szél és a még mindig szitáló pára elől. Ahogy közelebb értek, Borda magasra emelte a fáklyáját. Remegő fénye egy szűk, sötét folyosó bejáratát világította meg. Mintha maga a hegy nyelte volna el ezt a titokzatos átjárót, elrejtve minden kíváncsi tekintet elől.
– Talán ez visz tovább – motyogta Borda, hangjában a fáradtság mellett a bizonytalanság is érződött. Óvatosan belépett a sötétségbe. A folyosó mélyen a hegy gyomrába vezetett, a levegő itt, bár állott volt, mégis szárazabbnak tűnt, mint odakint a mocsárban. A falakon halványan, mintha régmúlt idők jelei lennének, valami faragott minta sejlett fel, de a sötétség szinte elnyelte.
Néhány lépés után a szűk járat egy tágasabb, egykori őrhelyre nyílt. A falak még itt is szárazak voltak, ami némi reményt csepegtetett a vándorok szívébe. Bandi a fáklya fénye felé húzódott, de még így is idegesen körülpillantott, mintha a sötét sarkokból bármikor előugorhatna valami. Az idős asszony megkönnyebbülten sóhajtott, és óvatosan leült egy kidőlt kőre, próbálva kipihenni az átkelés fáradalmait.
Ahogy ott pihentek, Borda hirtelen felemelte a fejét. Egy friss, hideg huzat súrolta az arcát, ami sehogy sem illett a zárt folyosóhoz. A fáklyát magasabbra emelve körülnézett, és a huzat forrását egy alig látható, rejtett sziklarésben találta meg, ami alig volt szélesebb egy ember vállánál. A résen túlról mintha tiszta, friss levegő áramlott volna, ígéretet téve a folytatásra, egy újabb, ismeretlen útra a hegy gyomrában.