Véget nem érő történet

Mirella és az ekhós szekér · Mirella

A Kőkapu Küszöbén

A meredek, szűk lejtő végén a járat hirtelen kinyílt, s a nyomasztó sötétség szinte elpárolgott. Egy tágas, kupola alakú sziklaterembe érkeztek, ahová a fekete vizű, tajtékzó földalatti folyó sodrása visszhangzott be. A sziklafal szélén réges-régi, kézzel faragott lépcsőfokok vezettek le a víztükör közelébe, ahol egy kőből emelt, ősi kapuíves átjáró magasodott.
– Csak óvatosan, a kövek nedvesek! – intette társait Mirella, miközben tekintetét a kapura szegezte.
Bandi remegő kézzel kapaszkodott a nyirkos sziklafalba, s óvatosan segítette az idős asszonyt a meredek lépcsőfokokon. Borda halkan felmordult, fülét hátracsapva méregette a fekete habokat, de hűségesen úrnője mögött maradt.
A kristály Mirella tenyerében most már éles, kékes fénnyel sugárzott. A belőle áradó pászmák kirajzolták a kapu kőfaragásait: a sziklába vésett spirálok a fény hatására szinte életre keltek, és a folyó dörgő hangja hirtelen lágy, csilingelő rezgéssé szelídült a teremben.
– Ott kell átmennünk – mutatótt előre Mirella. – A szikla nem fog cserbenhagyni bennünket.
Az idős asszony szorongva nézett a tajtékzó vízre. – Biztos ez, leányom?
– A kristály mutatja az utat – felelte Mirella biztatóan. Amint a kapu küszöbére lépett, a nyílás mélyén halvány, hívogató derengés gyúlt, utat nyitva a szikla legbensőbb kamrája felé.
Ebben a részben

Szereplők

  • bandi
  • borda
  • idos-asszony
  • mirella

Helyszín

  • jarat

Előző jelenet szereplői

  • bandi
  • borda
  • idos-asszony
  • mirella

Folytatás

Részvétel

Részvétel

A művelethez belépés kell.

A műveletekhez regisztrálj vagy lépj be — a ponttáblán látod, miért jár pont.