Véget nem érő történet

Mirella és az ekhós szekér · Mirella

A Kőoltár Titka

Lépteik nyomán halk koppanással éledtek újjá a kapu mögötti kőlapok. Ahogy átléptek a bűvös küszöbön, a zubogó folyó fület repesztő zaja meglepő hirtelenséggel tompult el, mintha egy láthatatlan, vastag függöny zárta volna ki a külvilágot. A meleg szellőt árasztó járat egy száraz, oszlopos csarnokba torkollott.
– Végre nem kell túlkiabálni azt a rohadt vizet – mormogta Bandi élesen, miközben gyanakvóan megtörölte izzadt homlokát, s a falnak feszülve pásztázta a sötét sarkokat.
Borda feszülten, szőrét borzolva szimatolt körbe, de már nem morgott: a csarnok száraz levegője némi megkönnyebbülést hozott a csapatnak. Az idős asszony elfojtott méltatlankodással igazította meg nyakában a kendőjét, dühös pillantást vetve a kőoszlopok tövében heverő porladó maradványokra.
– Hát ide vezettél minket? Egy újabb dohos kőverembe? – sziszegte maróan Mirellára.
Mirella csípőre tett kézzel, hideg magabiztossággal mérte végig a termet. A kristály halványuló kék fénye most a terem közepén emelkedő kőoltárra vetült, amelyen egy nehéz, pántolt láda pihent.
– Kevesebb panasz, több figyelem – vágott vissza élesen Mirella. – A láda nem dekoráció. Lássuk, mit rejt.
Ebben a részben

Szereplők

  • bandi
  • borda
  • idos-asszony
  • mirella

Helyszín

  • jarat

Előző jelenet szereplői

  • bandi
  • borda
  • idos-asszony
  • mirella

Folytatás

Részvétel

Részvétel

A művelethez belépés kell.

A műveletekhez regisztrálj vagy lépj be — a ponttáblán látod, miért jár pont.