XV/6. A szellőzőjárati kaparászás — Szabályozott felderítés

A szellőzőcső nyílásából egy apró, rézlábakon egyensúlyozó mechanikus tisztítóhernyó pottyant a parkettára. Megállt, mint egy eltévedt óraműves szörnyeteg, majd apró, sárgaréz billentyűivel ritmikus kopogásba kezdett.
Henderson lassan közelebb lépett, szigorúan ügyelve arra, hogy nehogy szaporábban szedje a levegőt a megengedettnél. A szerkezet hátán egy apró tekercs perforált papír forgott, s rajta a felirat halkan kattogva formálódott: *Díjmentes próbaidőszak lejárva. A gyorsított kalibráció ára: két darab sárgaréz gomb.*
– Önnek hány gomb van a mellényén? – kérdezte Henderson alig hallható suttogással, miközben tekintetével az antikvárius ruházatát pásztázta.
A boltos pánikszerűen nyúlt a mellkasához. A kopott szöveten éppen két fényes sárgaréz gomb díszelgett. Ujjai remegtek, ahogy a laza varrást feszegette. A tisztítóhernyó türelmetlenül megkoppintotta a parkettát, s a fali óra egyetlen másodpercre megállt, mintha a késedelem kamataira figyelmeztetne.
– Ez meglehetősen aránytalan szolgáltatás – sziszegte az antikvárius, de a gombokat egy határozott rántással leszakította, és a fémhernyó nyitott nyílásába ejtette.
A gép nyomban lenyelte az apróságokat, majd meglepő sebességgel visszamászott a csővezeték sötétjébe. Odabent egy nehéz fogaskerék fordult el, s a számláló hirtelen huszonnégy órára ugrott vissza. De a falak mélyén ekkor újabb, jóval öblösebb morajlás kerekedett.