XL/6. A gőzölgő szonda — Automatizált felderítés

A szonda fedélzeti rézbillentyűi fel-le táncoltak, ahogy a két szállított alany megközelítette az ellenőrzési pontot. Az üvegcső egy határozott szusszanással rácsatlakozott a teáskanna kiöntőcsövére, ahonnan nem forró víz, hanem finom szerkezetű, lyukkártyákkal teli sárgaréz csipeszek nyúltak ki.
– A felderítés jelenlegi szakasza a halmazállapot-ellenőrzésre korlátozódik – állapította meg az antikvárius, miközben egy sárgaréz rugó udvariasan félretolta a szemüvegét, hogy megtapintsa a kötőhártyáját. – Hivatali protokoll szerint a szilárd kategóriába esünk, de a csuklóján lévő szigetelőanyag miatt a műszerek bizonytalanok.
Henderson megpróbálta feljebb húzni a lábát, ám a cső falába épített apró gumigörgők precízen pozicionálták a testét. A szonda gyomrából tompa kattanással egy vékony rézsugár lépett ki, amely végigpásztázta mindkét férfi homlokán a „VIZSGÁLAT ALATT” feliratú zöld címkét. A zöld papír az optikai elemzés hatására halvány narancssárgára váltott.
– Úgy tűnik, átminősítettek bennünket – mormolta Henderson, s a szonda hirtelen megszólaló sárgaréz sípjára kissé összehúzta magát. – Ez jót jelent?
– Attól függ – felelte az antikvárius higgadtan, miközben a sínpálya váltója egy éles villanással átállt. – A narancssárga jelzés a félkész termékek sajátsága. Innen általában vagy a pácolóba vezet az út, vagy a selejtezési felderítőcsatornába, ahol a minőségi hibás tételeket lajstromozzák.
A teáskanna formájú szonda hátulján egy kis sárgaréz ajtó pattant ki, s gőzfelhő kíséretében kigördült belőle egy apró, háromkerekű miniatűr írógép. A szerkezet menet közben egy hosszú szalagra gépelte a mérések eredményeit, s a szalag végét egyenesen Henderson kabátjának gomblyukába fűzte. A csővezeték a sínpályával együtt hirtelen meredeken lefelé fordult, a homályban pedig megszólalt egy alacsony frekvenciájú, ütemes rézharang.