A ketyegő mechanizmus — A rejtett óramű

A vevő csak megrázta a fejét. A bolt mélyéről azonban most már egy halk, mechanikus ketyegés hallatszott, mintha valami más is elkezdte volna az ütemes munkáját, épp a tengerimalac édességes doboza mögött. Ez a ketyegés nem volt hangos, inkább csak egy finom, kitartó ütem, ami átszűrődött a por és a régiség szagán. Olyan volt, mint egy titokzatos óra, amely nem az időt, hanem valami egészen mást mér. A vevő elgondolkodott, vajon a szellőzőrácsok mögött is hasonlóan „kozmikus” eszközök rejtőzhetnek-e, melyeknek valójában sokkal prózaibb, de annál meglepőbb funkciójuk van.
Mr. Henderson, aki az előző pillanatban még a Multiverzum titkairól értekezett, és most láthatóan igyekezett visszanyerni méltóságát, hirtelen elvágta a mondatát, és mereven nézett a tengerimalac mögül előtörő hang irányába. Szemében pillanatokra megjelent a döbbenet, amit gyorsan felváltott a szokásos, kissé izzadtságszagú „mindent-tudok” póz. „Ah, igen! Ez, kedves uram,” – kezdte, mutatóujját drámaian a levegőbe emelve – „az Interdimenzionális Vibrációs Szinkronizátor! Ami a tér-idő szövetének fluktuációit kalibrálja! Különösen érzékeny a… nos, a magas cukortartalmú rezgésekre!” Utolsó mondatát kissé dadogva fejezte be, és egy lopott pillantást vetett a mézeskalácsot majszoló tengerimalacra.
A vevő nem szólt semmit. Csak közelebb lépett, tekintetével átkutatva a tengerimalac mögötti árnyékokat. A ketyegés erősödött, egyre inkább egy finom óramű, vagy egy precíziós műszer munkájára emlékeztetett, valahol mélyen a falba süllyesztve. Nem volt semmi „multiverzális” benne, sokkal inkább „nagyon régóta itt van és nem kéne ketyegnie” jellege volt.
Mr. Henderson, észrevéve a vevő makacs érdeklődését, még szélesebbre tárta a karját. „És persze,” folytatta, hangja kissé remegve, „ez a szerkezet felelős a… vevői elégedettségi szintek felméréséért is! Amikor az elégedettségi kérdőívek maximális pontszámai nem puszta véleményt… nos, akkor ez a kis csoda garantálja, hogy azok a maximális pontszámok tényleg… maximálisak legyenek!” Bárgyú mosollyal próbálta leplezni a zavarát, de a ketyegés kérlelhetetlenül folytatódott, mintha egy láthatatlan óriás pontosan időzítené az ősrobbanás visszhangját, méteres pontossággal.