84/6. A rugós fémhenger — A helyszíni kiszállás

Az Antikvárius lehajolt, és két ujjával óvatosan felemelte a még mindig langyos fémhengert. A lepecsételt fedél szélén apró, vésővel beütött felirat állt: Kártalanítási Értesítő.
Mr. Henderson némileg megenyhült tartással lépett elő az üvegkalitka árnyékából. Megigazította elferdült nyakkendőjét, majd megkönnyebbült sóhajjal megköszörülte a torkát.
– Úgy tűnik, az eljárási hiba korrigálva lett – jelentette ki hivatalos, kimért hangon, bár a hangszálaiban még ott regett a rémület halvány emléke. – A Hivatal rendkívül méltányos a mentaillatú büntetőtételek esetén. Ön ezzel mentesült a természetbeni lefoglalás alól.
Az idős férfi nem válaszolt. Körmével megpattintotta a henger sárgaréz zárját. A rugó tompa pukkanással dobta ki magából a göngyölt ívet, amely nem hivatalos felmentvény volt, hanem egy apró, viaszos vászonra rajzolt alaprajz – a bolt alatti pincejáratok részletes térképe, vörös krétaillatú X-szel megjelölve a vízóra mögötti falrészt.
– Ez nem felmentés, Henderson – mondta az Antikvárius halk, száraz humortól kísért hangon, miközben széthajtogatta a merev vásznat. – Ez egy helyszíni kiszállási végzés. A késedelmi kamatot a lenti leltárraktárban kell törlesztenünk.
A parketta rései közül ekkor vékony, sziszegő gőzsugár csapott fel, és a szoba sarkában álló nehéz tölgyfa szekrény alól mély, fémes kattanás visszhangzott.