84/5. A parázsló padlódeszka — A késedelmi kamat

Az Antikvárius óvatosan széthajtogatta a teaízzel átitatott papírcsíkot. A faforgács parázslása narancssárga fényt derített a szoba sötétedő sarkaira, s a levegőben fojtogató füst helyett meglepően erős, szárított menta illata terjengett.
– Kilencven év – mormolta az idős férfi, miközben ujját végigfuttatta a halvány kék tintával rótt soraikon. – Kilencven évnyi elmaradt késedelmi kamat, napi három gramm prémium szálas teában felszámítva.
Mr. Henderson szorosan az üvegkalitka hűvös falához lapult, s szemüvege mögött rémülten pislogott.
– A Hivatal pénzügyi osztálya nem felejt! – nyögte ki rekedten, nyakkendőjét rángatva. – Ha az igazolás érvénybe lép, a padló alatti szerkezet áramkörileg átáll a tulajdonos természetbeni lefoglalására!
A parketta recsegve megnyílt az izzó rés alatt, s egy apró, sárgaréz füstölőállvány emelkedett ki, amelynek oldalán mechanikus számláló pörgött visszafelé. Kilencven év másodpercei peregtek szédítő sebességgel.
Az Antikvárius nem teketóriázott: a tealevelekkel átszőtt papírcsíkot közvetlenül a pörgő fogaskerekek közé gyömöszölte. A szerkezet éles csikordulással megtorpant, a parázsló forgács azonnal kioltódott, s a rézállvány nyílásából egy lepecsételt, rugós fémhenger pattant a deszkákra.
– A késedelmi pótlék felülvizsgálva – reccsent meg a padló alatti névtelen mechanizmus.