81/9. A gombért járó visszajáró — A padló alatti kompenzáció

A kabátgomb egyetlen halk, de határozott pattanással vált el a posztótól, majd fémes koccanással repült át a szobán, egyenesen az íróasztal tátongó üregébe. A teleszkópos rézkarok elégedett kattanással záródtak rá a zsákmányra, mint egy jól táplált ragadozó, amely végre megkapta a járandóságát.
Az Antikvárius reflexszerűen a mellkasához kapott, ahol az elszakadt cérnaszálak magányosan meredeztek. A Hivatal bürokráciája láthatóan nem válogatott az eszközökben, ha az egyenleg rendezéséről volt szó, ám a gép belsejéből érkező halk csikorgás arra utalt, hogy a könyvelés még nem fejeződött be teljesen.
A bútor mélyén apró, mechanikus mérleg kattant. A behúzott gomb anyaga túllépte a hiányzó rézmennyiség értékét – igaz, csupán fél grammal, de a hivatali szabályzatban a túlfizetés éppolyan súlyos szabálytalanságnak számított, mint a tartozás. A visszajáró egyenleg kiegyenlítésére a rekeszből egy apró, sárgarézből öntött csőposta-hüvely emelkedett ki.
A hüvely fedele kipattant, és egy vékony, sárgás papírtekercset lőtt ki, amely pontosan a férfi cipője elé hullott. A nyomtatott betűk szerint a félgrammos többlet kompenzációjaként a Hivatal egy azonnali helyszíni felderítési jogot utalt ki számára a szervizaknában.
Mielőtt a férfi tiltakozhatott volna a kéretlen járandóság ellen, a lába alatt lévő tölgyfadeszka halkan megreccsent, és a résben egy apró, sárgaréz fogantyú emelkedett a magasba.