80/8. A lebegő szállítószalag — Szerkezeti ellenőrzés

A csúszda lágy ívben fordult el a közvetlen katlan felett, és Mr. Henderson ahelyett, hogy a bugyogó rézmasszába csobbant volna, egy hűtött, selymes légárammal táplált pneumatikus szállítócsőbe érkezett. A hirtelen nyomásváltozás finoman előrelökte, miközben feje felett gőzhajtású mérőműszerek sorozata suhant el, apró, fémes kattanásokkal regisztrálva a testfelület sűrűségét és homogenitását.
Henderson elégedetten simította meg zakója hajtókáját. Nyilvánvaló volt, hogy a „Kiváló tiszta ötvözet” minősítéssel rendelkező tételeket nem vetik alá a közönséges, tömeges beolvasztási eljárásnak. Az igazgatóság előszeretettel alkalmazott egyedi protokollokat a kiemelt nyersanyagok esetében, hogy megőrizze azok kivételes szerkezeti integritását a későbbi újrahasznosításig.
A szállítócső egy magasba nyúló, tiszta üvegcsatornában folytatódott, ahonnan páratlan kilátás nyílt a teljes alagsori gépházra. Odalent apró, jellegtelen rézkisszékek és névtelen számlálók haladtak komótosan a kohók felé, miközben ő maga elegánsan suhant felettük a mennyezet alatti kiemelt sávban.
Egy sárgaréz kar nyúlt ki az egyik oldalmodulból, és finoman megkocogtatta a vállát, mint egy büszke felettes a kiemelkedő teljesítményt nyújtó dolgozót. Henderson melegen rámosolygott a mechanikus csuklóra.
A cső végén azonban nem a várt igazgatói fogadóterem terült el, hanem egy sötét, visszhangos akna, ahol egyetlen magányos, réztáblás rekesz várakozott a nyitott torkolat alatt.