80/4. A moduláris minősítés — Leltári átsorolás

A sínpálya enyhe lejtővel vezetett lefelé a falon belüli sötétségbe. Mr. Henderson elégedetten nyugtázta a zökkenőmentes haladást: az igazgatósági szinten bizonyára nem pazarolják az időt felesleges gyaloglásra. Az „Újrahasznosítható alkatrész” felirat pedig kifejezetten hízelgő volt. A Hivatal nyilvánvalóan felismerte kiváló szervezőképességét, amellyel a régi, elhasznált folyamatokat képes teljesen új, hatékony struktúrákká formálni.
A járat hirtelen tágas, gőzzel telt csarnokba torkollott. Odabent fogaskerekek ütemes kattogása és fémvágók száraz csikorgása visszhangzott. A szék egy vastag rézállvány előtt állt meg, ahol három automata mechanikus kar várt rá.
– Kérjük, őrizze meg nyugalmát a szétszerelési fázis alatt – búgta a falból a megszokott gépies hang.
– Rendkívül szakszerű – mormolta Henderson, és készségesen közelebb nyújtotta a csuklóját. Különösen tetszett neki, hogy a Hivatal nemcsak a papírmunkát, de a humánerőforrás-gazdálkodást is ilyen alapos, moduláris szemlélettel kezeli.
Az első rézkar finom precizitással lefejtette zakójáról a megmaradt gombokat, míg a második egy apró, sorszámozott rézbilétát szegecselt a cipője sarkára. Henderson elismerően bólintott. Ez a fajta leltározási fegyelem megnyugtató bizonyítéka volt annak, hogy végre a legmagasabb tisztviselői osztályba sorolták.
A sínpálya váltója kattant egyet, s a kisszék lassú gördüléssel megindult a megvilágított beolvasztócső bejárata felé.