79/2. A csuklószámláló — Hivatali prémium

Mr. Henderson óvatosan feljebb húzta a keményített ingujjat. A bőrbe illeszkedő, finom sárgaréz számlapon a fogaskerekek nem órákat vagy perceket, hanem egy nyolcjegyű hivatali iktatószámot pörgettek visszafelé.
„Minden bizonnyal az új, személyre szabott jelenléti ív béta-tesztje” – nyugtatta magát félhangosan, miközben óvatosan meglendítette a karját. A szerkezet egyáltalán nem fájt, csupán halk gőzszisszenéssel kísérte minden kézmozdulatát, mintha a Központi Irattár közvetlenül az izmaiba építette volna be a munkafegyelmet.
A csomagolópapír hajtásai közül előkerült egy apró, kiegészítő tájékoztató lapis. A nyomtatvány megnyugtató szigorral taglalja, hogy a csuklóba épített számláló teljesen veszélytelen: csupán a tisztviselő pillanatnyi hatékonyságát regisztrálja a miniatűr hasonmás finomhangolása során. A ritmikus ketyegés a rendeltetésszerű működés jele, s ha a számláló eléri a nullát, a hivatal automatikusan kiutalja a kiemelt karbantartási prémiumot.
Henderson megkönnyebbülten sóhajtott fel. A hivatali bürokrácia, bár néha túlzottan közvetlennek tűnt, alapvetően mégis gondoskodó intézmény volt. Hogy felgyorsítsa az elszámolási folyamatot, lépett egyet előre, és még egy határozott fordítást végzett a miniatűr figura hátában lévő kulcson.
A csuklóján lévő rézkerekek ekkor veszett pörgésbe kezdtek, és a padlódeszkák alól egy sárgaréz szegélyű, gőzölgő csapóajtó emelkedett ki halkan.