78/3. A halványuló számlap — Rendszerszintű nullázás

Mr. Henderson elégedetten bólogatott a sárgaréz óra halványuló számlapja láttán. A hivatali logika szabályai szerint a számok eltűnése nem a szerkezet leállását jelentette, hanem azt, hogy a téves elszámolások sora elérte a nulla értéket. Az egyenleg kiegyenlítődött.
– Pompás – mormolta a mester, és gondosan megtörölte szemüvegét. – A bürokratikus nullpont mindig a legtisztább állapot.
Ahhoz, hogy az órát felkészítse az újabb regisztrációs ciklusra, a munkapad alatti sárgaréz szervizfedélhez nyúlt. Meggyőződése volt, hogy a csővezetékből felhallatszó tompa zajok csupán a gőznyomás kiegyenlítődését kísérő természetes akusztikai jelenségek. Amikor elfordította a recézett zárószelepet, forró pára helyett hűvös, áporodott levegő süvített ki a nyíláson, mintha egy hatalmas, föld alatti tüdő sóhajtott volna fel.
A csatorna sötétjéből fémes koccanás visszhangzott. Egy apró, viaszpecsétes rézcilinder gurult ki a cső száján, pontosan Henderson papucsa elé. Az órásmester felvette a hengert, és meglepődve tapasztalta, hogy a fedele nem csavarral, hanem egy miniatűr, mutatók nélküli számlappal záródik.
Ekkor a kiszáradt teáscsésze alján maradt zacc hirtelen tökéletes kör alakba rendeződött, a sárgaréz óra üres lapja mögött pedig egyetlen, fémes kattanás jelzett egy új eljárás kezdetét.