78/2. A teásüzenet — Hamis kalibráció

Mr. Henderson nyugodt mozdulattal, csipipasszal halászta ki a gőzölgő teából a csavart papírt. A viaszpecsét a forró folyadéktól némileg megpuhult, mégis tisztán kivehető volt rajta a központi elosztóhivatal bélyegzője: „Selejtezésre kijelölt téves időmérés”.
– Nohát – hümmögött az órásmester, miközben a száradó üzenetet az asztal szélére fektette. – A bürokrácia még a beragadt teafilternél is gyorsabb.
A jegyzék szerint az asztali óra nem hibás volt, hanem egy úgynevezett „visszafelé működő elszámolási egység”, amely nem perceket, hanem a hivatali tévedések számát regisztrálja. A hamis magyarázat tökéletesen illeszkedett Henderson világképébe. Amennyiben a szerkezet nem tartalmaz fogaskerekeket, úgy nyilvánvalóan a gőznyomás és a bürokratikus szándék tiszta rezonanciája működteti.
Miközben a mester az óra mutatóját próbálta finoman korrigálni, a padló alatt futó alagsori csatornák felől tompa, rémült kiáltás szűrődött fel. Az antikvárius, aki a csővezeték túloldalán a csomagok sorsát próbálta kétségbeesetten befolyásolni, éppen áthaladt a forgó rézhenger által kijelölt csatornaszakaszon. Henderson azonban elégedetten bólogatott: a zajt csupán a gyorsposta szokásos gőztelenítési ciklusának tulajdonította.
A sárgaréz óra ekkor egyetlen, fémes pendüléssel megállt, és a számlapján lévő számok hirtelen halványodni kezdtek.