77/4. A mobilis szolgálat — Logisztikai átsorolás

Az antikvárius büszkén helyesbített magában: a „szállítás” kifejezés nyilvánvalóan a magasabb szintű, mobilis ellenőri státusz hivatali megnevezése volt. A statikus íróasztali munka ideje lejárt; a hivatal nem pazarolhatja az ő szintű szakembereit egyetlen szobára. Hátát kényelmesen felmérve ülve maradt a gördülő forgószékben, ahogy a gravitáció selymesen megindította a lejtős szervizalagút felé.
A járat hűvös, mentaillatú homályában a mennyezeti rézcsövek ritmikus ütemben sziszegtek. A szék meglepő gördülékenységgel fordult be a kettes számú gyűjtőcsatornába, ahol egy gőzüzemű csapóajtó magától felpattant a közeledtére. Az antikvárius elégedetten bólintott: a hivatali prioritásokat az automatizált védelmi rendszerek is elismerték.
A csatorna végén egy sárgaréz számlálóval felszerelt válogatóállomás fogadta. Amikor a szék a fehérre meszelt választóvonalon átgurulva megállt egy pneumatikus leszorítókar előtt, a fali réztölcsérből Mr. Henderson száraz hangja rezzent meg:
– A 4-es tételszámú elem pozícióváltása sikeres. Kérjük, maradjon mozdulatlan a raklapozási fázis végéig.
Az antikvárius a csuklóján villogó, frissen olajozott pántra pillantott. Világos volt számára: a raklapozás a vezetői kényelem speciális formája a hosszú utak során. Ekkor a mellette lévő polcról egy súlyos, ólomzárral ellátott fa láda csúszott mellé, amelyből halkan ketyegő, finom mechanika hangja szűrődött ki.