59/1. A mellszobor tekintete — Távirányított elszámolás

Mr. Henderson óvatosan megtörölgette levendulaillatú inggallérját, miközben gyanakvóan méregette a sötét sarokban álló, gipszből öntött Platón-mellszobrot. A szobor bal üvegszeme, amely eddig az elfeledett filozófia szelíd fényét tükrözte, most közvetlenül rájuk szegeződött, és egy apró, rézszínű lencse csisszant ki a pupilla helyén.
– Úgy tűnik, a Haditengerészet nem csupán vészhelyzeti elárasztást vállal, hanem azonnali elégedettségi mérést is végrehajt – jegyezte meg az antikvárius, miközben óvatosan hátralépett a még mindig gőzölgő ládától. A négy shillingről szóló nyugta a kezében remegett, mint valami bürokratikus ítélet.
A mellszobor talpazatából halk fújtatással egy keskeny, perforált papírszalag nyúlt ki. A gipszfej hirtelen meglendült, és a korábbi gőzsípolás helyett egy végtelenül udvarias, karcos fémhang hallatszott a torkából:
– Tisztelt Előfizetőnk! Amennyiben elégedett volt a levendulás oltóanyaggal, kérjük, értékelje szolgáltatásunkat. A tetszésnyilvánításhoz fordítsa el a filozófus jobb fülcimpáját a megfelelő szögbe.
Mr. Henderson dühösen fújtatott.
– Még mit nem! Nem fogok gipszfejek fülével tekergetni egy tévesen kiküldött kazánparancs miatt!
Ám mielőtt kiléphetett volna a hátsó szobából, a nyitott láda aljában egy újabb, még rejtélyesebb rézkar kezdett lassan felemelkedni.