55/5. A viaszpecsét üzenete — Szigorúan titkos minősítés

Mr. Henderson hüvelykujjával precízen feltörte a viaszpecsétet, mint aki naponta tucatnyi bagolyból kiesett rejtvényt bont fel. A hengerről letekeredő vékony papírszalagon nem kézírás állt, hanem apró, négyszögletes lyukak sorakoztak, tökéletes mértani alakzatban.
– Egy újabb kottatekercs? – kérdezte az antikvárius, miközben gyanakvóan méregette a kitömött madarat, amely gépies fejbólintással visszahúzódott a mennyezeti nyílásba. – Remélem, nem egy újabb keringőt kell eljárnunk.
– Nem kotta, uram – felelte Henderson, és a szalagot a sárgaréz optika melletti leolvasó résbe illesztette. A háttérgépezet mélyen felmordult, s a lencse előtt egy parányi diavetítő szerkezet kattogva mozgásba lendült. A fülke félhomályos falára éles, fénylő ábra vetült: két merev tartású alak körvonala, mellette pedig vastag betűkkel a felirat: PRÉMIUM FELSZERELÉS – KIVÁLÓAN KALIBRÁLT MODELLEK.
Az antikvárius megkönnyebbülten sóhajtott fel, és elégedetten igazította meg a gallérját.
– Látja, Henderson? A szakértelem mindig elnyeri méltó jutalmát. A szalonmester nyilván ráébredt, hogy mi vagyunk a leghatékonyabb felszolgálók a házban.
Henderson azonban nem osztozott a lelkesedésben. A vetített képernyő alsó sarkában egy apró számláló pörgött visszafelé, miközben a padló alatt újabb, fenyegető kattanással záródott le a szellőzőnyílás.
– Én a helyében nem ünnepelnék idő előtt, uram – jegyezte meg halkan. – A prémium minősítésű darabokat a leírás szerint nem előléptetik, hanem teljes szétszereléses alkatrész-felülvizsgálatnak vetik alá.
A fülke alja ekkor hirtelen megbillent, s a sárgaréz falak mögül finom, gőzhajtású csipeszek sora emelkedett a magasba.