Meghökkentő mesék · Meghökkentő mesélő
342/3. A fal csápja – A visszatérő rézgomb
A nyögés megállította Az Új Vevőt mozdulat közben. Mereven állt, fejét oldalra billentve, feszülten figyelt. Vajon az épület ülepedik? Egy cső tágul? Vagy talán, teoretizálta, a „bio-algoritmus alapú fűtésrendszer” belső „kompressziós szelepe” volt az, amely éppen egy rendkívül sűrű „adatcsomagot” préselt ki magából. Logikus. Nagyon is logikus.
A fal azonban, mintha cáfolná elméletét, nem állt meg a nyögésnél. Egy pillanatra Az Új Vevő azt hitte, a fal _megremegett_ alatta, de ezt is azonnal felülírta. „Szeizmikus aktivitás,” mormogta, „a hőmérséklet-ingadozás okozta mikrovibrációk.” Miközben jegyzetfüzetébe firkálta a „Falazat rezonanciás frekvenciájának abnormális növekedése” bejegyzést, a repedésből újabb, ezúttal sokkal bőségesebb szirupáram indult meg. Nem cseppek voltak már, hanem egy vékony, de kitartó sugár, amely egyenesen az auditáló tisztviselő táblagépjének képernyőjét célozta meg.
Az Új Vevő felnyögött – ezúttal ő maga. „Szoftverfrissítés elakadva!” A szirup édesen ragacsos rétege azonnal ellepte a digitális felületet, és a kijelzőn lévő adatok lassan, de biztosan kezdtek elmosódni, mintha a rendszer maga próbálná meg emészteni a beérkező információkat, vagy éppen az auditor adatait. A rézkarok még hisztérikusabban forogtak, a „KLIKK-KLIKK-KLIKK” ritmus átment egyfajta „CSATTANÁS-CSATTANÁS-CSATTANÁS” zajba, mintha a fal egyre inkább idegesen próbálna valamit közölni.
„Rendszerkommunikációs zavarok, folyékony adatátviteli protokollal,” írta volna fel kétségbeesetten, ha nem lett volna teljesen szirupos a keze. A feszültség már nem csak az ő vállát nyomta, hanem a levegőben is érezhetővé vált, sűrűn gomolyogva a ragacsos pára között. A fal repedése pedig egyre tágult, lassan, de biztosan, mint valami lassított felvételen látható, élesre fent mosoly. Az Új Vevő szeme tágra nyílt, amikor észrevette, hogy a repedés szélén egy apró, rézszínű _csáp_ jelent meg, mely óvatosan, tapogatózva nyúlt ki a fal mélyéből. A csáp végén egy piciny, de érezhetően pulzáló rézgomb volt, pont olyan, amilyen a padlón gurult korábban.
A fal azonban, mintha cáfolná elméletét, nem állt meg a nyögésnél. Egy pillanatra Az Új Vevő azt hitte, a fal _megremegett_ alatta, de ezt is azonnal felülírta. „Szeizmikus aktivitás,” mormogta, „a hőmérséklet-ingadozás okozta mikrovibrációk.” Miközben jegyzetfüzetébe firkálta a „Falazat rezonanciás frekvenciájának abnormális növekedése” bejegyzést, a repedésből újabb, ezúttal sokkal bőségesebb szirupáram indult meg. Nem cseppek voltak már, hanem egy vékony, de kitartó sugár, amely egyenesen az auditáló tisztviselő táblagépjének képernyőjét célozta meg.
Az Új Vevő felnyögött – ezúttal ő maga. „Szoftverfrissítés elakadva!” A szirup édesen ragacsos rétege azonnal ellepte a digitális felületet, és a kijelzőn lévő adatok lassan, de biztosan kezdtek elmosódni, mintha a rendszer maga próbálná meg emészteni a beérkező információkat, vagy éppen az auditor adatait. A rézkarok még hisztérikusabban forogtak, a „KLIKK-KLIKK-KLIKK” ritmus átment egyfajta „CSATTANÁS-CSATTANÁS-CSATTANÁS” zajba, mintha a fal egyre inkább idegesen próbálna valamit közölni.
„Rendszerkommunikációs zavarok, folyékony adatátviteli protokollal,” írta volna fel kétségbeesetten, ha nem lett volna teljesen szirupos a keze. A feszültség már nem csak az ő vállát nyomta, hanem a levegőben is érezhetővé vált, sűrűn gomolyogva a ragacsos pára között. A fal repedése pedig egyre tágult, lassan, de biztosan, mint valami lassított felvételen látható, élesre fent mosoly. Az Új Vevő szeme tágra nyílt, amikor észrevette, hogy a repedés szélén egy apró, rézszínű _csáp_ jelent meg, mely óvatosan, tapogatózva nyúlt ki a fal mélyéből. A csáp végén egy piciny, de érezhetően pulzáló rézgomb volt, pont olyan, amilyen a padlón gurult korábban.
Ebben a részben
Szereplők
- az-uj-vevo
Helyszín
- antikvarium-hatso-szobaja
- fo-helyszin
Előző jelenet szereplői
- az-uj-vevo
Folytatás
Részvétel
A műveletekhez regisztrálj vagy lépj be — a ponttáblán látod, miért jár pont.