273/10. Az Élő Térkép – A Turista Domborzat

Az Antikvárius úr elégedett mosollyal hajolt meg a kirakat előtt gyülekező tömegnek. A tábla, melyet az üvegnek támasztott, egyfajta hivatalos nyitányként szolgált. A „Zsugorfóliás Alpok” elnevezés azonnal megragadta a fantáziát. A turisták – mert most már egyértelműen azok voltak – okostelefonjaikkal pásztázták a felületet, és a beépített applikációk segítségével igyekeztek beazonosítani a „csúcsokat”, a „gerinceket” és a „gleccserek” kékesen pulzáló erezetét.
A-kopcos-ur, akit eleinte csupán a tudományos kíváncsiság hajtott, most már valóságos felfedező lázban égett. Elővette a zsebéből az apró, elemmel működő lézeres távolságmérőjét, és precízen kezdte feltérképezni a felületek mélységeit és kiemelkedéseit. Ujjbegyét néha óvatosan odanyomta a zsugorfóliához, mintha ellenőrizné a hőmérsékletet, vagy egyszerűen csak szorosabb kapcsolatba akarna lépni a kiállított „műtárgyakkal”.
Ahogy egyre több látogató követte a példáját, az Antikvárius úr arca még szélesebbre húzódott. Egy idősebb úr, miután alaposan megvizsgálta a „Mount Henderson” és a „Vevő-csúcs” közötti „Szív-hasadékot”, elégedetten bólintott. „Ez aztán a művészet!” – kiáltotta, majd öntudatlanul megérintette a saját arcát. Ekkor egy halvány kékes derengés futott végig az ujjbegyein, mintha visszatükröződne Mr. Henderson erezetének fénye. Az Antikvárius úr ekkor diszkréten egy újabb, még kifinomultabb táblát helyezett a kirakat mellé, melyen ez állt: „A Kirakat Hegyvidéke – Turista Interakciós Program: Ne csak nézd, légy Te is részese!”
A bolt belső terében a zúgás felerősödött, immár nem csak a padlón, hanem az emberi bőr alatt is érezhetővé vált. A-kopcos-ur, arcán elégedett mosollyal, érezte, hogy az ujjbegyei enyhén bizseregnek. Távolságmérője kikapcsolt, és egy fura, csontszínű por kezdett szivárogni a bőre alól, apró domborzatokat formálva a homlokán. A „Zsugorfóliás Alpok” most már nem csak Mr. Henderson és az új vevő arcát jelentette. Egyre több turista arca kezdett lassan térképészeti pontosságúvá válni, ahogy a kékes erezet felrajzolta a „túraútvonalakat” az ő bőrükre is. Az Antikvárius úr a pult mögött elégedetten dörzsölte a tenyerét, és egy újabb tekercs zsugorfóliát készített elő, miközben egy halk, gépies ketyegés hallatszott a mélyraktárból.