Meghökkentő mesék · Meghökkentő mesélő
266/5. Az égett szag forrása — A falon túli ketyegés
Mr. Henderson, mintha egy láthatatlan karmester pálcájára rántaná a függönyt, elkapta a díszes faliszőnyeg szélét. „És itt, hölgyem és uram!” – kiáltotta, hangja diadalmasan rezonált a lüktető hátsó szobában – „Itt van a Föld legtitkosabb szívverésének manifesztációja, egy közvetlen csatorna a kozmikus belsőhöz!” Szemei vadul csillogtak, ahogy egy rántással félretépte az elöregedett faliszőnyeget. Mögötte nem egy ősi oltár, sem egy elveszett civilizáció térképe nem rejtőzött, hanem egy meglehetősen rozsdás, réztartályos, régi bojler. A készülék tetején egy pici, vörösen izzó vezeték kanyargott, halkan sziszegve ontotta magából a jellegzetes, égett szagot, s a lüktetés is ebből a dobozból áradt, egyenletes, monoton ritmusban.
Az új vevő, akinek arcára lassan kiült a döbbenet és a rejtett derültség, szemeit a furcsa szerkezetre meresztette. „Nos, Mr. Henderson,” – szólalt meg halkan, némi iróniával a hangjában – „úgy tűnik, a kozmikus pulzus valójában egy elromlott bojler.” Mr. Henderson, akinek arcán a diadal hirtelen zavarodottsággá alakult, habozott egy pillanatig. Az iránytű, mintha megsértődött volna a profán magyarázaton, hirtelen elhallgatott, mutatója tétlenül lógott.
„Ó, dehogy!” – vágta rá Mr. Henderson, megpróbálva visszaszerezni a kezdeményezést. „Ez egy ősi energetikai kondenzátor! Az égett szag a túlterhelt kozmikus szférák illata, a vibrálás pedig a dimenziók közötti átjárás feszültsége! Ezt a brass szellőzőkön keresztül terjeszti a boltban, pont, ahogy az ellenőrnek is magyaráztam!” Az új vevő erre már nem bírt komoly arccal maradni, egy halk, de határozott nevetés szökött ki a száján.
Mr. Henderson, kissé összezavarodva, de rendíthetetlenül bámulta a sziszegő készüléket. Az iránytű, amely eddig makacsul a bojler felé mutatott, most egy hirtelen, szaggatott mozdulattal a mennyezet felé fordult, ahol egy apró, poros csillár hintázott a lüktetéstől. A csillár egyik kristálya, elszakadva a társaitól, apró, éles csilingeléssel hullott a porcicák közé.
Az új vevő, akinek arcára lassan kiült a döbbenet és a rejtett derültség, szemeit a furcsa szerkezetre meresztette. „Nos, Mr. Henderson,” – szólalt meg halkan, némi iróniával a hangjában – „úgy tűnik, a kozmikus pulzus valójában egy elromlott bojler.” Mr. Henderson, akinek arcán a diadal hirtelen zavarodottsággá alakult, habozott egy pillanatig. Az iránytű, mintha megsértődött volna a profán magyarázaton, hirtelen elhallgatott, mutatója tétlenül lógott.
„Ó, dehogy!” – vágta rá Mr. Henderson, megpróbálva visszaszerezni a kezdeményezést. „Ez egy ősi energetikai kondenzátor! Az égett szag a túlterhelt kozmikus szférák illata, a vibrálás pedig a dimenziók közötti átjárás feszültsége! Ezt a brass szellőzőkön keresztül terjeszti a boltban, pont, ahogy az ellenőrnek is magyaráztam!” Az új vevő erre már nem bírt komoly arccal maradni, egy halk, de határozott nevetés szökött ki a száján.
Mr. Henderson, kissé összezavarodva, de rendíthetetlenül bámulta a sziszegő készüléket. Az iránytű, amely eddig makacsul a bojler felé mutatott, most egy hirtelen, szaggatott mozdulattal a mennyezet felé fordult, ahol egy apró, poros csillár hintázott a lüktetéstől. A csillár egyik kristálya, elszakadva a társaitól, apró, éles csilingeléssel hullott a porcicák közé.
Ebben a részben
Szereplők
- az-uj-vevo
- mr-henderson
Helyszín
- antikvarium-hatso-szobaja
Előző jelenet szereplői
- az-uj-vevo
- mr-henderson
Folytatás
Részvétel
A műveletekhez regisztrálj vagy lépj be — a ponttáblán látod, miért jár pont.