257/9. Az Antikvárius Upgrade – A tölgyfaillatú doboz

Mr. Henderson, reszkető ujjakkal, de mintha valami láthatatlan erő vezette volna, megragadta a dobozt. Súlya volt, de nem a megszokott, anyagszerű fajta; inkább az abszurd könnyűség érzetével nehezedett a tenyerébe, mintha a gravitáció szabályai is az Antikvárius növekedésével együtt nyúltak volna meg. A köpcös úr, aki az egyre hatalmasabbá váló Antikvárius lábánál törpeként festett, tágra nyílt szemmel figyelte az eseményeket.
– Ez a „személyes archívum” legújabb modulja – magyarázta az Antikvárius, hangja már nem zengő, hanem inkább egy hatalmas, jól olajozott gépezet halk dübörgésére emlékeztetett. – Optimalizált tárolás, teljes integráció. Kérem, nyissa ki, Mr. Henderson. A legelső lépés a felhasználói felület aktiválása.
Mr. Henderson tétovázott, de a magasodó házigazda tekintetének súlya, vagy talán a tölgyfaillatú dobozból áradó, már-már hipnotikus vonzereje arra kényszerítette, hogy eleget tegyen a kérésnek. Óvatosan felnyitotta a fedelet. A doboz belülről tökéletesen üres volt, csak a fojtogatóan édes tölgyfaillat uralkodott benne, és egy apró, alig látható, rézből vésett felirat a mélyén: „Antikvárius. Modell 2.0”.
Az Antikvárius ekkor egy szinte katartikus nyugalommal vette ki a dobozt Mr. Henderson kezéből, majd lassú, ünnepélyes mozdulattal a saját, már-már toronyszerűvé váló mellkasára illesztette. A fadoboz nem egyszerűen rásimult; az anyag hullámzott, a ruhadarabok elmosódtak, és a tölgyfaillat szinte kézzelfoghatóvá sűrűsödött a levegőben, ahogy a doboz beleolvadt a testébe, mintha egy rég hiányzó, élő puzzle-darab került volna a helyére. Az Antikvárius szemei felvillantak, és egy halk, de mély rezonancia futott végig a bolt padlóján.
– Következő ügyfél? – kérdezte az Antikvárius, immár tökéletesen egybeolvadva a Henderson-archívum legújabb fejlesztésével, mintha ő maga lenne a rendszer központi egysége. A hangja egyszerre volt emberi és gépszerű, a régi, kedélyes Antikvárius és a fagyos, dallamos szerkezet furcsa szimbiózisa.
Az antikvárium mélyéről eközben egy halk, ritmikus klakkolás hallatszott, mintha egy új mechanizmus indult volna be, ígéretet téve a következő, meghökkentő mesére. Egy újabb elem a Henderson-archívum végtelen gépezetében.