254/3. A Vevő Könyve — Henderson Polcrendszere

Az Antikvárius, akit a csend élesebben bántott, mint a korábbi mechanikus zaj, még percekig állt mozdulatlanul. A *csippanás* elhalt, de a fém és az olaj illata még a levegőben terjengett. A Henderson protokoll sosem ismert rugalmasságot.
A mélyraktár falából hirtelen egy kisebb mechanikus kar nyúlt ki. Lézerpointert tartott, ami a levegőbe vetített egy feliratot: „FELDOLGOZÁS SIKERES. RAKTÁROZÁS MEGKEZDVE.” Az Antikvárius felsóhajtott. Újabb bejegyzés az archívumban.
A kis ajtó, amelyen az Új Vevő eltűnt, újra kinyílt. Egy apró futószalag bújt elő belőle. Rajta egy gondosan becsomagolt, vastag kötet feküdt. A borító finom bőrből készült, dombornyomott arany betűkkel. Az Antikvárius lassan közeledett.
A lézerpointer végigpásztázta a kötet gerincét, majd megállapodott a címen: „AZ ÚJ VEVŐ – EGY INTEGRÁLT ÉLETRAJZ. Henderson Protokoll 254/3. Kiadás.” Az Antikvárius remegő kézzel fordította meg a könyvet. A hátoldalon, egy kis rekeszben, ott volt az Új Vevő tökéletesen kifényesített, drótkefével átcsiszolt szemüvege. Pontosan illeszkedett. A „POLCKÉSZÍTÉS” felirat most már kézzelfoghatóbb értelmet nyert.
A futószalag halk kattanással visszahúzódott a falba, magával víve a frissen „integrált” kötetet. Az Antikvárius még sokáig állt ott. Keze megkereste a zsebében lapuló, elkopott rézkulcsot. A távoli folyosókon újabb, idegesítően ismerős *kerekek csikorgása* hallatszott. Egy újabb kézikocsi közeledett, valószínűleg egy újabb „olvasóval”.