241/10. A kötött Antikvárius — Az utolsó öltés

„Semmi különös! Csak egy kis… statikus elektromosság!” – próbálta elbagatellizálni az Antikvárius, de a hangja a szokásosnál is magasabbra szökött, ahogy a tenyerén, ahol a könyv szúró rezgését érezte, most egy vékony, kék vonal kezdett kirajzolódni, mintha egy láthatatlan toll húzta volna. Pontosan olyan, mint a pulzáló kötet gerincén lévő spirál kezdete. Szeme azonnal a saját bal csuklójára siklott, ahol az ingujj alól kikandikálva, már régóta ott lapult egy halvány, majdnem láthatatlan kék folt. De most nem lapult. Élt.
A vevő szeme kikerekedett. „De… az a… a maga karján!” – rebegett, a könyv helyett immár az Antikvárius felé mutatva, akinek bal csuklóján, egyre határozottabban elevenedett meg a kék spirál mintája. Mintha a könyv egyszerűen átmásolta volna önmagát rá, de nem csak rajzolatként. Az Antikvárius érezte, ahogy az apró, mechanikus tűk, amiket korábban a könyv bocsátott ki, most a saját bőrébe hatolnak, finoman, de rendíthetetlenül követve a kanyargó mintázatot, minden egyes öltéssel mélyebbre.
A falból érkező *csattanások* felgyorsultak, egyre ritmikusabbá és erőteljesebbé váltak, mintha egy óriási varrógép dolgozna a bolt mélyén. Az Antikvárius megpróbálta elrántani a karját, de nem tudott. A spirál szorosan, de láthatatlanul fogta, mintha nem is a bőrére rajzolták volna, hanem *belé* varrták volna, egy új, személyre szabott „kötés” részeként. Ekkor pillantott meg valamit a polcon, a pulzáló kötet mellett, egy apró, kézzel írott cédulát, amelyre annyi volt írva: „Mr. Henderson: „hopeful”.”
Egy pillanatra mindent megértett. Henderson úr nem a vászon alatt feküdt. Ő volt a vászon. Ahogy hamarosan… maga az Antikvárius is az lesz.
A vevő a kijárat felé hátrált, arcán a tiszta rettegés és a felvillanyozó felismerés furcsa keveréke. Az Antikvárius lehunyta a szemét, miközben a kék fonál utolsó öltése is elkészült a csuklóján. A fémes illat elviselhetetlenné vált, a falból pedig most már egy mély, zengő *harangszó* érkezett, jelezve, hogy egy új „kötet” készült el. Egy új „kötet”, ami az Antikvárius néven került a polcra.