229/2. Az automatizált leltár – A kék fényű dokkoló

A mély, rezonáló hang felerősödött, ahogy a polcok, melyeken eddig évszázadok pora ült, most olajozottan, szinkronban csúszni kezdtek. A kékes fény, amely eleinte csak szűrődött, most teljes valójában feltárult, elárasztva a frissen megnyílt teret. Nem egy egyszerű folyosó volt, hanem egy futurisztikus állomás, melynek anyaga ismeretlen fémmel csillogott, szinte kihívóan tiszta és céltudatos volt a raktár ódon, poros közegében.
Mr. Henderson szeme elkerekedett, de nem ijedtségtől. „Hát ez pompás! Egy automatizált leltárrendszer! Látja, Antikvárius úr? Ennél precízebb már nem is lehetne! Valószínűleg itt történik a bejegyzés a ház központi adatbázisába. Ez a modernizáció legjava, amit csak kívánhatunk!” – lelkendezett, és már indult is volna az új csodagépezet felé, ha az Antikvárius nem fogja meg a karját.
Az Antikvárius gyomra ekkor már a torkában dobogott. A „human remains” és az „alkatrészek kinyerésére” feliratok mintha fénylő, vörös betűkkel pulzáltak volna a kékes fényben. A racionalizálás utolsó erejével próbálta magát meggyőzni: „Valóban, Henderson úr. A precízió az első. Talán valamilyen biometrikus azonosítás, hogy elkerüljük az elvesztett adatok miatti bonyodalmakat.” De a hangja remegett, és a szavak üresen kongtak még a saját fülében is.
A gépezet központi részén egy sor mélyedés tátongott. Pontosan olyan formájúak voltak, mint a frissen kapott sárgaréz címkék, mintha csak arra tervezték volna őket, hogy befogadják azokat. Az egyik mélyedés alján egy finom, apró csatlakozó is látszott, épp olyan, amilyen a mechanikus kar által az imént elhelyezett címkéken is megfigyelhető volt. A „készülékbe illesztendő” kifejezés immár hideg, rideg valóságként ült a levegőben.
A kékes fény egy pillanatra felerősödött, majd pulzálni kezdett, mintha csak egy hívogató szív dobogna a mélyraktár szívében. A levegőben finom, elektromos szag kezdett terjedni, és valahonnan, a polcrendszer mélyéből, egy halk, sziszegő hang hallatszott, mintha valami készülne. Valami, ami nem várhat sokáig.