174/3. A szövetfeszítő áttétel — A huzatkompenzáló tengely

A pult alatti sínpár nem okozott csalódást. Egy nehéz, olajos vas nehezék gördült elő a sötétből, amely nyomban hozzákapcsolódott a hátsó szobából futó hidraulikus vezetékhez. Mr. Henderson felöltője egyetlen határozott rántással engedelmeskedett a mechanikus parancsnak: a kabát szövete feszülni kezdett, gombjai baljóslóan pattogtak, ahogy a mennyezetnél lebegő férfi törzse hirtelen lefelé indult, miközben a feje továbbra is makacsul a gerendák között rekedt.
– Egyik legújabb, teljesen automatizált biztonsági funkciónk! – csikorgatta a fogait az antikvárius, miközben feszült, sárgaságig sápadt mosolyt erőltetett az arcára. – A huzatkompenzáló huzalrendszer csupán a felöltő szövetsűrűségét igazítja a helyiség hirtelen lehűléséhez. Semmi ok az aggodalomra, puszta termodinamika!
A látogató ügyet sem vetett a szándékosan félrevezető magyarázatra. Egykedvűen figyelte, amint Mr. Henderson gerince egy vízszintes harmonikához vált hasonlatossá. A szerencsétlen ügyfél kétségbeesett gurgulázással kapálózott a levegőben, miközben a pult alatti gőzhajtású szerkezet száraz, elégedett csettintéssel nyugtázta a kabát pontos tömegkiegyenlítését.
– Túl magas a pamuttartalom – állapította meg az idegen, majd áttolta a sárgaréz szerkezet oldalán lévő apró karos áttételt. – A gallér még mindig három grammal könnyebb a megengedettnél.
A falba épített rézcsövekben ekkor bugyborékoló, sárga folyadék indult meg felfelé, s a pult szélén álló háromkarú skála mutatója éles, csilingelő hanggal csapódott át a kritikus piros mezőbe.