173/5. A felderített hidraulika — A kiszámlázott egyensúly

Az antikvárius egyetlen kimért, szertartásos mozdulattal átsietett a sötét hátsó szobába, hogy fogadja a sürgető hívást, egyedül hagyva Mr. Hendersont a feje felett gőzt pöfögő szerkezettel. A mennyezeti sínpáron függő, „Mr. Henderson” feliratú vasnehezék halk nyikorgással igazodott a férfi minden egyes mozdulatához: ha Henderson balra lépett, a tömb centiméterekkel lejjebb ereszkedett, ha jobbra, a gravitációs csiga halkan visszahúzta.
Henderson gyanakvóan nyújtotta ki a kezét, és megérintette a nehezéket tartó rézkarok tövét. A megolajozott csuklóknál nem csupán finom óramű, hanem egy hajszálvékony hidraulikus csőrendszer húzódott, amelyben sűrű, sárgás folyadék lüktetett. A számláló apró nyomásmérő mutatója pontosan abban a pillanatban lengett ki, amikor az antikvárius fojtott hangja kiszűrődött a hátsó szobából.
– Igen, a rendszer aktiválódott – hallatszott a boltos zavart dörmögése a rézkagylón keresztül. – Nem, a súlycsoport sajnos stimmel... De a hidraulikus ellensúly nem a kabát hiányát méri. A személyes jelenlétet regisztrálta!
Amikor az antikvárius visszalépett a bolttérbe, a megszokott hivatali hűvösségét már némi bürokratikus riadalom váltotta fel. Szemüvegét levéve méregette a vendéget, majd a pult alatti rejtett kart próbálta visszatolni, ám a hidraulikus szerkezet határozott fémkattanással ellenállt.
– Kénytelen vagyok korrigálni a korábbi tájékoztatást, Mr. Henderson – jegyezte meg elfojtott bosszúsággal. – Ez nem egyszerű könyvvédelmi automatika. A berendezés rájött az Ön pontos tömegére, és a hidraulika most az Ön belső egyensúlyát számlázza ki.
A sötét nyílás mélyén ekkor egy újabb, kisebb sárgaréz csiga lendült mozgásba a sínpáron.