135/1. A görgős utazás — A zökkenőmentes illetmény

A kerekek ritmikus zörgése a macskakövön kifejezetten megnyugtató lett volna, ha a Főellenőr nem a feje fölött összecsukott karokkal, vörös bársonyba szorulva tapasztalta volna meg az utazást. A szolgálati láda belseje friss tölgyfa- és viaszillatot árasztott, ami a hivatali gépkönyv vonatkozó fejezete szerint garantálta a tisztségviselők kényelmét a szolgálati áthelyezés során.
Az Antikvárius megpróbálta óvatosan behúzni a könyökét, de a belső mechanika egy rugós szorítóval azonnal korrigálta a testtartását. Egy szabványos Főellenőr nem fészkelődik; a bürokratikus szabályzat negyedik paragrafusa szerint a tisztséggel járó méltóság elsődleges alapfeltétele a mozdulatlanság.
Kívülről tompa városi zajok szűrődtek be a szellőzőfuratokon: a piaci kofák kiabálása, a bérkocsisok ostorpattogása, majd egy fémes dörrenés. A zötykölődés hirtelen megszűnt, s a láda simán, süvítő hang kíséretében siklott fel a Központi Elosztó gyűjtősínjére.
– Szállítmány azonosítva – csendült fel egy sárgaréz tölcsérből érkező, lélektelen hang a fejfa fölött. – Állapot: hiánytalan. Osztályozás: törékeny hivatalnok.
Az Antikvárius a sötétben elégedetten hunyta be a szemét. Végre egy olyan intézmény, ahol a rend rend, és a rangot méltó gondossággal kezelik. A láda gyengéden megbillent, s a gravitációs pálya lejtőjén megkezdte a lassú gurulást a mélyirattár felé.