Vörös derengés a C-szektorban

Az Őrszem nehéz csizmáinak kopogása elnyomta a folyosó megszokott gépzaját, de alig tett meg néhány lépést Alinda és L656 között, a plafonra szerelt világítótestek vibrálni kezdtek. A megszokott, éles fehér fény hirtelen sárgássá tompult, majd a fémfalak mélyéből mély, fenyegető morajlás remegtette meg a padlót. A kolónia elosztóhálózata túlterhelődött; a dinamótermek felől érkező energiafeszültség ingadozása elérte a C-szektort is.
– Rendszerhibás táplálás – sziszegte Kovács, miközben a falhoz lapult, és két kézzel kapaszkodott a kiálló csövekbe. – Ismét leállnak a segédgenerátorok.
A szirénák vészjósló, szaggatott búgásra váltottak, majd a fővilágítás végleg kialudt. Csak a padlószintbe épített, halványvörös tartalékfények derengtek fel, éles árnyékot vetve az Őrszem páncéljára. Az ellenőrzés megszokott menetrendje felborult. Az Őrszem megtorpant, és a csuklójára rögzített kommunikátorhoz nyúlt, de a készülékből csak zavaros sercegés hallatszott. A központi hálózat nem bírta a megnövekedett áramfelvételt; a túlterheltség megbénította a szektor felügyeletét.
Alinda kihasználta a sötétség szülte bizonytalanságot. Egyetlen óvatos lépéssel közelebb húzódott L656 felé. A fiú nem mozdult, de lehelete sűrű páraként csapódott le a hideg levegőben.
– A dinamók nem bírják tovább – suttogta L656 alig hallhatóan, a vörös derengésben Alindára pillantva. – Valahol a mélyben zárlat van.
Az Őrszem határozott léptekkel fordult meg, rácsapva a kommunikátorára, majd dühös parancsot kikiáltva a kabinok felé indult, hogy biztosítsa a szektor főkapuját. A kolónia szigorú rendje a hálózat összeomlásának pillanatában megbicsaklott, teret engedve a félhomályban szövődő óvatos pillantásoknak.