Új törvények az L-szektorban

A rozsdás vaslépcső nyikordult a lépteik alatt, ahogy felértek az L-szektor omladozó folyosójára. A lezárt részleg nem volt teljesen lakatlan: a porlepte csővezetékek közt egy újonnan áthelyezett lakó dühös hangja törte meg a félhomályt. Az idegen, egy szikár, sebhelyes arcú férfi éppen éles szóváltásba keveredett a szektor megbízottjával, a kolónia adminisztrációját képviselő elöljáróval.
– Az idegen légióban nem így osztották a fejadagokat, és ott a hozzád hasonló kiskirályokat elintéztük a nyílt terepen – csattant fel az új lakó, miközben fenyegetően lépett a megbízott felé, fittyet hányva a kolónia szigorú belső szabályzatára. A megbízott, aki eddig akadálytalanul dézsmálta a szektor fejadagjait, feszülten szorongatta a jogait igazoló kulcskártyát.
János a sérült, megperzselt karját szorítva lépett ki a lépcsőfordulóból, L656 pedig azonnal a két férfi közé állt. Alinda a Nagymama mögé húzódott. Az egykori légiós kíméletlen tekintete végigmérte a menekülőket, majd a falon futó, áramtalanított csővezetékekre pillantott.
– Úgy tűnik, nem én vagyok az egyetlen, aki nem fér bele a rendbe – jegyezte meg fanyar éllel a férfi. A megbízott azonnal megérezte a veszélyt, és a falba épített vészjelző felé nyúlt, de a légiós egyetlen gyors mozdulattal elkapta a csuklóját. A feszültség szinte tapinthatóvá vált a szűk folyosón: az új lakó jelenléte teljesen felborította a szektor törékeny egyensúlyát.