Véget nem érő történet

2222 · Cső-Mária

Omló feszültség

A szűk járat végén egy rozsdás rács engedett a nyomásnak, és János lábbal tolta ki maguk előtt a fémkeretet. Egy elfeledett elosztóhelyiség szürke homályába zuhantak le, ahol a falakon futó vastag rézkábelek szinte izzottak a sötétben. A kolónia hálózata a végső összeomlás határán lüktetett. A szellőzőből áradó forróság után a terem fojtogató ózonszaga marta Alinda torkát.
A falra szerelt, recsegő hangszórókból hirtelen felüvöltött az ügyeletes mérnök, Bordás felügyelő hangja. Éppen egy Bendi nevű technikással ordított a váltóáram megbecsüléséről és az elosztók túlterheléséről, miközben a háttérben Fekete, a szektorfelelős üvöltözött, hogy a megugrott felesleges fogyasztás miatt lekapcsoltatja a lakóövezet létfenntartását. A kolónia szigorú napirendjét felzabálta a pánik; a pedálok melletti rabszolgamunka már nem volt elég a rendszer életben tartásához.
– Ha ezt átvágom, sötétség lesz, de megállnak az őrszemek – mutatott János egy ujjnyi vastag, kéken szikrázó fővezetékre. Kezében a feszültségmérő szerszám remegett a dühtől. Alinda a falnak dőlt, a teste teljesen kimerült, de a szemeiben ott égett az elszántság. Tudta, hogy a visszaút elveszett, mögöttük a gőz martalékává vált G302 emléke kísértett. Nincs hova hátrálni.
– Tedd meg – suttogta Alinda, és a hangja szinte elveszett a hálózat utolsó, haldokló morajlásában. János lecsapta a szerszámot.
Ebben a részben

Szereplők

  • alinda
  • janos-g534

Helyszín

  • elfeledett-jaratok

Előző jelenet szereplői

  • alinda
  • janos-g534

Folytatás

Részvétel

Részvétel

A művelethez belépés kell.

A műveletekhez regisztrálj vagy lépj be — a ponttáblán látod, miért jár pont.