Feszültségingadozás

L656 figyelmeztetését követően szinte azonnal mély, fojtogató morajlás rázta meg a szűk járat falait. A kolónia elöregedett hálózata képtelen volt elviselni a hirtelen feszültségingadozást: a fejük feletti vastag kábelek mentén vakító, kék ívfény sercegett, majd pukkanások sorozata kíséretében a folyosó teljes vaksötétbe borult. Csupán L656 optikájának derengő, vöröses fénye és a megolvadt szigetelés szaga maradt a levegőben.
– A hálózat túlterhelődött! – kiáltotta János, miközben a falba süllyesztett gépészeti szekrény felé tapogatózott. – Ha az automatika lekapcsolja a segédáramkört, a szellőzőzsilip örökre zárva marad!
Gábor bácsi fújtatva nekidőlt a nyirkos falnak, görnyedten szedve a levegőt. – Mondtam, hogy ez őrültség... A rendszert nem lehet megkerülni – morogta feszülten, a térdét szorítva.
Alindából hirtelen kitört az eddig elfojtott indulat. – A nagymama miatt vagyunk itt! Ő tömte tele a fejünket a régi világ meséivel! – vágta rá hirtelen haraggal, hangjában a tehetetlenség szülte keserűséggel. – Bízott benned, János, de nézz körül! Ez is csak egy csapda! Nem lett volna szabad hallgatnunk rá!
János nem szállt vitába a lánnyal; ujjai gőzerővel dolgoztak a szikrázó kapcsolótáblán. Csupasz kézzel nyúlt a megolvadt vezetékekhez, figyelmen kívül hagyva az égési sérüléseket. Tudta, hogy a Fülke-14 felől közeledő biológiai jelzés és a hálózati zárlat együtt a teljes szektor lezárását vonja maga után, ha nem szerzi vissza az irányítást.