Feszültség alatt

A szellőzőjárathoz rögzített vastag gőzcsövek váratlanul mély, fenyegető búgásba kezdtek. A fény átirányítása miatt a feszültség ugrásszerűen megnövekedett: a tükrök által keltett extra hőterhelés és a megcsapolt energiakörök túllépték a hálózat kritikus kapacitását. A kolónia elöregedett elektromos rendszere tiltakozott a váratlan szabad energia ellen.
– A transzformátorok túllépték a határt – szorította meg Gábor bácsi a remegő falat, miközben a fej feletti lámpák szaggatottan pislogni kezdtek. – A hálózat túlterhelődött. Ha a biztonsági relék kioldanak, az egész L-szektor sötétbe és hidegbe borul.
A csatornák mélyéről tompa, szaggatott sziréna hangja ütötte át a fémfalakat. Az Őrszemek központi jelzőrendszere riadóztatott az energiaingadozás miatt. Alinda nem a közelgő őröktől félt, hanem attól, hogy a lakókamrákban ébredező melegség örökre kialszik. Tekintete a szellőzőrácson át derengő sárgás fényre tapadt.
– Nem fordíthatjuk vissza a tükröket – mondta a lány, és hangjában ott rezdült a nagymamájától hallott régi mesék melegsége. – Az emberek megérezték a napfényt. Ha most visszavesszük tőlük, a szívük ismét géppé válik.
János gyengéden Alinda vállára tette a kezét. A lány szemeiből sugárzó tiszta remény megacélozta a szándékát.
– Igazad van – bólintott a férfi. – Nem visszakapcsoljuk, hanem kiegyenlítjük. Az ellenőrző-pont géptermében át kell kötnünk a szunder-relét a tartalék dinamókra.
Gábor bácsi intett, és a három alak megindult a sötét, sercegő járatban az ellenőrző-pont felé, futva a túlterhelt hálózat fenyegető kismegszakítói elől.