Az L-szektor Küszöbén

A nagymama szavai a levegőben függtek, törékeny visszhangként a kolónia fémes zúgása ellenében. Alinda és János egy pillanatig némán álltak, tekintetük összekapcsolódott, egy néma megértés suhant át közöttük. Az Őrszem közelségének kezdeti félelme nem tűnt el, de most egy feltörekvő céltudatosság mérsékelte. Egy cél, amelyet egy generáció suttogott, amely még emlékezett az égbolt mítoszára.
A kolónia napirendje azonban könyörtelen volt. A sárgás fények villogása a folyosókon figyelmeztette őket, hogy az éjszakai pihenőidő hamarosan véget ér. János bólintott a nagymamának, majd Alindára nézett. – Menjünk – mondta halkan. – Holnap találkozunk a dinamóteremnél, a műszakváltáskor. – Szavai egyszerűek voltak, de tekintetében rejlő mélység azt sugallta, ez több volt, mint egy szokásos találkozó.
Alinda nézte, ahogy János elvész a folyosó félhomályában. A lány szívében felerősödött a nagymama szavainak lüktetése. Az „L lakó szektor” mindig is egyfajta titokzatos, tiltott területként élt benne. Ahol a legmélyebb energiavezetékek futottak, és ahol a rendszer talán a legsebezhetőbb volt. Az a szikra, amit az Őrszem kijátszása ébresztett benne, most lángra kapott. Tudta, hogy János valószínűleg a saját körzetébe ment vissza, de valami azt súgta neki, az „L” rejt valamilyen kulcsot, amit a nagymama története ébresztett fel.
Az éjszaka leple alatt, amikor a legtöbb lakó már a hálókamrákban volt, Alinda elindult. A C szektor ismert, sivár folyosóin lopakodott, a lépcsőfordulók árnyékában megbújva, figyelve a lassan mozgó Őrszem-járőrök útvonalát. Minden nesztől megfeszült, minden árnyékban veszélyt látott. A félelem maradt vele, de most egyfajta hideg elszántság is dolgozott benne.
Az L-szektor bejáratát azonban egy újabb, masszívabb Őrszem blokkolta. A gép mérete eltörpítette azokat, amiket eddig látott. Vörös érzékelőfénye lassan pásztázta a szürke falakat, egy láthatatlan, áthághatatlan határt húzva. Alinda megállt az egyik tartóoszlop mögött, szívverése dörömbölt a fülében. A Nagymama szavai – „az égbolt jussa nem az Őrszemeké” – visszhangoztak benne, de most szemtől szemben állt a hatalom fizikai megnyilvánulásával.