2222 · kis Ferenc
Az ítélet hangja
L656 szorítása nem engedett, csak meglökte Alindát a rozsdás csővezetékek kusza hálózatában. „Mozgás!” – sziszegte, és a nagymamára pillantott, akinek a légzése már a következő lépéstől is megtört. A fenti kaparászás egyre közeledett, mintha a falak maguk akarnák lefejteni őket a betonról. A kolónia napirendje nem tűrt efféle spontán kiruccanásokat, különösen nem olyanokat, amelyek energiahiányt okoztak a rendszerben.
Alinda dühösen, de szó nélkül engedelmeskedett. Léptei tompa puffanással visszhangoztak a nedves járatban. Látta, hogy a nagymama arca szürkébb, mint valaha, és a korábbi vita keserűsége még mindig ott ült a szemeiben. Az emberség és a túlélés határán egyensúlyozva, mindketten tudták, hogy a tét nem csupán a szabadságuk, hanem az, hogy mennyire maradnak emberek a gépek birodalmában.
L656 hirtelen megállt egy elágazásnál, ahol a falon egy sárgás fényű kijelző villant fel. A digitális számsorok és grafikonok mellett egy monoton, gépi hang szólalt meg a csövek mélyéről, mintha maga a kolónia belső szervei beszélnének: „Figyelem! Az 656-os energiaszektorban regisztrált egyedek, Alinda és az 1974-es gyártmányú nagymama, súlyos protokollsértést követtek el. Az energia-kibocsátásuk a normális szint alá esett. Ez a viselkedés az ’Őrszem-ítélet’ hatálya alá esik. Kérjük, azonnal térjenek vissza a kijelölt pedálállomáshoz, vagy a rendszer automatikus korrekciót hajt végre.”
Alinda a kijelzőre meredt. „1974-es gyártmányú” – ismételte el gondolatban. Még a nagymama születési dátumát is termékazonosítóként kezelik. A düh újult erővel öntötte el. Nem számít, mit mondanak a gépek. A nagymama nem egy évjárat, hanem egy ember. L656 arca szintén megfeszült, a gépies hang hideg logikája még őt is felbosszantotta.
„Korrektív intézkedések aktiválva” – folytatta a hang, és a járat végén egy rejtett zsilipajtó lassan, recsegve megmozdult, elzárva az utat. Az őrszemek kaparászása már a sarkukban járt, a hang pedig egyértelművé tette: a rendszer nem fogja megengedni, hogy csak úgy eltűnjenek, főleg, ha az a kolónia energiamérlegét borítja.
Alinda dühösen, de szó nélkül engedelmeskedett. Léptei tompa puffanással visszhangoztak a nedves járatban. Látta, hogy a nagymama arca szürkébb, mint valaha, és a korábbi vita keserűsége még mindig ott ült a szemeiben. Az emberség és a túlélés határán egyensúlyozva, mindketten tudták, hogy a tét nem csupán a szabadságuk, hanem az, hogy mennyire maradnak emberek a gépek birodalmában.
L656 hirtelen megállt egy elágazásnál, ahol a falon egy sárgás fényű kijelző villant fel. A digitális számsorok és grafikonok mellett egy monoton, gépi hang szólalt meg a csövek mélyéről, mintha maga a kolónia belső szervei beszélnének: „Figyelem! Az 656-os energiaszektorban regisztrált egyedek, Alinda és az 1974-es gyártmányú nagymama, súlyos protokollsértést követtek el. Az energia-kibocsátásuk a normális szint alá esett. Ez a viselkedés az ’Őrszem-ítélet’ hatálya alá esik. Kérjük, azonnal térjenek vissza a kijelölt pedálállomáshoz, vagy a rendszer automatikus korrekciót hajt végre.”
Alinda a kijelzőre meredt. „1974-es gyártmányú” – ismételte el gondolatban. Még a nagymama születési dátumát is termékazonosítóként kezelik. A düh újult erővel öntötte el. Nem számít, mit mondanak a gépek. A nagymama nem egy évjárat, hanem egy ember. L656 arca szintén megfeszült, a gépies hang hideg logikája még őt is felbosszantotta.
„Korrektív intézkedések aktiválva” – folytatta a hang, és a járat végén egy rejtett zsilipajtó lassan, recsegve megmozdult, elzárva az utat. Az őrszemek kaparászása már a sarkukban járt, a hang pedig egyértelművé tette: a rendszer nem fogja megengedni, hogy csak úgy eltűnjenek, főleg, ha az a kolónia energiamérlegét borítja.
Ebben a részben
Szereplők
- alinda
- l656
- nagymama
- orszemek
Helyszín
- elfeledett-jaratok
Előző jelenet szereplői
- alinda
- l656
- nagymama
- orszemek
Folytatás
Részvétel
A műveletekhez regisztrálj vagy lépj be — a ponttáblán látod, miért jár pont.