Az Ismeretlen Küszöb

Alinda lépése könnyed volt, ahogy az izzó kapu küszöbéhez ért. A fény egy pillanatra elnyelte alakját, mielőtt átlépett. Janos szíve a torkában dobogott. Alinda eltűnése mélyebb félelmet ébresztett benne, mint bármi addig. De Alinda nélkül nem maradhatott. Összeszedte bátorságát, és követte, belépve az aranyló fénybe.
A túloldalon nem sötét járatok várták őket. Egy tágasabb, organikusabb tér fogadta őket. A falak mintha lüktettek volna, lágy, halványzöld fénnyel világítva meg a körvonalakat. Nem rideg fém, hanem valami élő, lélegző anyag. A levegő frissebbnek, tisztábbnak tűnt, édes illat lengedezett. Alinda tágra nyílt szemmel nézett körül. A nagymama meséi az erdőkről, a szabad égboltról villantak fel benne. Ez a hely, bár zárt, mégis olyan szabadságot sugárzott, ami idegen volt a kolónia fullasztó rendjétől. A szabad emlék ereje betöltötte a teret.
Janos Alinda mellé ért, és elképedve meredt a látványra. Félelme még munkált benne, de most mély csodálattal keveredett. Az őrszemek, a büntetés, a kolónia megszokott rendje a távoli múltba veszettnek tűnt ebben a zöldes fényben. A falakon bonyolult, indaszerű minták futottak. „Ezt… ezt senki nem építette,” suttogta Janos, hangja elcsuklott. A kolónia funkcionális terei után ez a hely kaotikus, mégis harmonikus volt.
Alinda a falhoz nyúlt. A felület meleg volt és finoman vibrált, mintha élő lenne. „Mintha… a nagymama meséiből lépett volna elő,” mondta Alinda, és a szemében a félelem helyét átvette a megrendült felismerés. Az elfeledett világ képei hirtelen valóságosabbnak tűntek, mint valaha. A kolónia hazugságai szétfoszlottak a lüktető fényben, megmutatva a szabad emlék erejét.
Továbbhaladtak egy szélesebb folyosón, ahol a zöld fény egyre élénkebbé vált. Egy távoli, mélyről jövő, halk zúgás ütötte meg a fülüket. Nem a kolónia gépeinek morajlása volt, hanem valami természetesebb, ősi. A járatrendszer élt, és magába szívta őket. Vajon megtalálják itt a választ a kérdésekre: Hogy lesz az ember? Mi lesz vele? A kolónia napirendje lassan eltörpült a tudásvágy mellett.