A szív feszültsége

...vad iramban kezdte taposni a saját pedáljait, hogy túltermeléssel kompenzálja Alinda kieső feszültségét. A fiú arcán átfutott a kínzó fájdalom, de a tekintetében, melyet egy pillanatra Alindára emelt, nem a félelem, hanem egy tiszta, mélyről jövő elszántság fénylett. Az Őrszem szenzorai megzavarodtak a hirtelen energiaugrástól, megtorpant, vörös lencséje ide-oda cikázott a két platform között.
L656 teste rázkódott a megfeszített munkától, tüdeje sípolva küzdött a fojtogató levegőért. Alinda szeme tágra nyílt az aggodalomtól; tudta, hogy ezt a tempót senki sem bírja sokáig anélkül, hogy a szíve fel ne mondaná a szolgálatot. Ez a döntés visszafordíthatatlan volt: a fiú a saját életét tette kockára egyetlen törékeny, lázadó lélekért. A generátorok zúgása mögött felsejlett a kínzó kérdés: mi lesz vele ezután? Vajon a pusztító fizikai összeomlás szakadékába zuhan, vagy ez a meleg, emberi áldozat utat tör a remény felé?
A nagymama esti meséi jutottak eszébe a régi korok udvarlásáról, a védelmező gesztusokról, amelyekről azt hitte, már rég kivesztek a világból. Ez a rideg, fémek és kábelek uralta terem egy pillanatra megtelt a szeretet néma, mégis mindennél erősebb feszültségével. Alinda, leküzdve a vádliját kínzó görcsöt, újra rálépett a pedálokra. Nem hagyhatta, hogy a fiú egyedül pusztuljon bele a segítségnyújtásba. Mozdulataiba belevitte minden megmaradt erejét, így szívverésük és ritmusuk a gépek morajlása felett látszott összefonódni.
Az Őrszem végül lassan visszafordult a saját útjára, miután a kijelzők stabilizálódtak, de a veszély nem múlt el nyomtalanul. L656 mozgása elgyengült, feje erőtlenül bicsaklott előre, a vékony vászoning teljesen átázott a hátán. Alinda ujjai megremegettek a fém korláton. A fiú sorsa mostantól egy hajszálon függött, a szervezetét ért sokk visszafordíthatatlan folyamatokat indíthatott el. Mégis, amikor a fiú fáradtan felé fordult, a szemében vibráló melegség Alinda lelkében is felgyújtotta a hitet: a kolónia vaskos falai között is megőrizhetik a legfontosabbat.