Véget nem érő történet

2222 · kis Ferenc

A Lélek gombja

Az öregember, egy őrült tudós lendületével, aki épp egy enyhén poros, mérsékelten veszélyes kísérletet készül elindítani, az ősi portok sora felé intett. „Ez nem ám az a plug-and-play mulatság, amit a kolónia gépjei kínálnak,” kezdte, mintha egy régi, porlepte használati útmutatót olvasna fel. „Itt kézi munkára van szükség. És egy kis… nos, intuícióra. A nagymamád ismerte a ritmust.”
Alinda ránézett, homlokát ráncolva. Ritmust? Nem kottáról volt szó, hanem napfényről. János, aki épp egy laza kábelt próbált visszatuszkolni egy aljzatba, felmordult. „Ritmus? Mint a pedálozás? Csak nehogy most kelljen egy kolónia méretű diszkót működtetni az ősi hálózaton!” Kovács rezzenéstelen arccal figyelt, mintha egy akciófilm főhőse várná a következő robbanást, miközben titkon abban reménykedik, hogy legalább egy működő zseblámpa akad a zsebében.
„Nem a lábbal hajtott ritmusra gondolok, fiam!” felelte az öreg, miközben egy vékony drótdarabot piszkált be az egyik csatlakozóba. „A szív ritmusára, a lélek ritmusára. Az emberi energiára, ami a kódokat éltette. Alinda, emlékszel, mit mondott a nagymamád a madarak énekéről? A szabadságról? Keresd meg azt a hangot… a konzolon.”
Alinda bizonytalanul nyúlt a vezérlőpult gombjaihoz. A nagymama meséi! A dallam, amit sosem hallott, de a lelkében visszhangzott. Egy pillanatra megakadt az ujja egy alig látható, elkopott jelzésű gombon. Olyan volt, mintha a feliratot csak ő látná, a szürke fémbe karcolva: „LÉLEK”. Megnyomta.
A teremben halk zümmögés támadt, mintha ezer elfeledett szellem egyszerre sóhajtana fel. Egy pillanatra a rézvezetékek halványan izzani kezdtek, majd egy apró, vöröses szikra pattant az egyik csatlakozóból, pont az öregember orra előtt. „Hoppá!” mordult fel János, hátrébb ugorva. A szikra elillant, de a zümmögés megmaradt, és a konzol néhány halottnak hitt kijelzőjén vibráló, zöld fények jelentek meg, mintha rég elfeledett üzenetek próbálnának áttörni a feledés homályán. A lázadás szikrája nem robbant, de kétségtelenül pattant. Az Őrszemeknek valószínűleg már a radarjaik is visítanak. A remény apró, de zajos léptekkel közeledett.
Ebben a részben

Szereplők

  • alinda
  • egy-oregember
  • janos-g534
  • kovacs

Helyszín

  • elfeledett-jaratok

Előző jelenet szereplői

  • alinda
  • egy-oregember
  • janos-g534
  • kovacs

Folytatás

Részvétel

Részvétel

A művelethez belépés kell.

A műveletekhez regisztrálj vagy lépj be — a ponttáblán látod, miért jár pont.