A katonás tempó

Az idős ember remegő lábakkal elkezdte nyomni a pedált, a C-szektor kollektív vérnyomása pedig egy árnyalatnyit visszaesett az azonnali megsemmisülési szintről. Az új lakó azonban nem érte be annyival, hogy a rendszer elkönyvelte a minimális wattage-ot. Pulykavörös fejjel lépett Alinda mellé, miközben saját fémszéke felé rúgta a lepottyant műanyag adagolókanalat.
– Attól, hogy a mama romantikus meséket duruzsolt a füledbe a kétezres évek közlekedési lámpáiról, a quota még quota marad! – horkant fel az új lakó, majd keményen rácsapott a saját lendkerekére. – Én az Idegen Légió C-részlegében szolgáltam, kislány! Ott a pedáldobók nem teáztak, ha kiesett valaki a sorból. Hadsereg volt az, nem nosztalgia-klub!
Alinda összekulcsolt kézzel nézte, ahogy a férfi veszett tempóban igyekszik bepótolni az elvesztegetett másodperceket. L656 mellé lépett, és halk szervómotor-zúgás kíséretében szárazon megjegyezte:
– A megadott megnevezés: 'Idegen Légió' nem szerepel a kolónia 2050 utáni adatbázisában. Valószínűsíthető megnevezés: áramfejlesztő szarkeverő brigád.
Az új lakó majdnem lecsúszott a nyeregről a felháborodástól. Az őrszem-3 kijelzője közben zöldre váltott, jelezve, hogy a folyosó áramtermelése visszatért a tűrhetően nyomorúságos szintre. Az idős szomszéd lassú ritmusban tekerte a generátort, miközben Alinda az új lakó felé fordult.
– Ha olyan nagy légiós volt, bácsi, akkor jobban tenné, ha a pedálra koncentrálna. Mert ha a Hálózat megérzi a szünetet, mindannyiunknak lekapcsolják a meleg habarcsot – mondta a lány éles hangon, és L656-ot intve elindult a szektor elosztóegysége felé.