A hideg fém érintése

A nagymama szavai elhaltak a folyosó nyomasztó csendjében. Alinda haragja nem enyhült, érezhetően vibrált körülötte, mint a statikus elektromosság. Lépteik visszhangzottak a betonon, ahogy tovább haladtak, maguk mögött hagyva az ellenőrző-pont hideg, kék fényének utolsó sugarait. Kovács, tekintetét továbbra is a szürke falakon tartva, igyekezett a lehető legészrevétlenebbül létezni, mintha az őt körülölelő feszültség láthatatlan árnyékká zsugorította volna.
Percről percre egyre mélyebbre merültek a kolónia lüktető, monoton ébrenlétébe. A távolból a dinamóterem gépies zaja szűrődött át, a pedálok egyenletes, fárasztó ritmusa, mely az egész közösség szívverését jelentette. Alinda elképzelte a sorban álló embereket, akik izzadtan, némán hajtják a gépeket, nap mint nap, életüket energiává alakítva. A nagymama hallgatott, de Alinda tudta, hogy a lány szavai nem csak érintették, hanem felkavarták benne azokat a régi emlékeket, melyek a kolónia rácsain túli világról meséltek.
Ahogy egy szűkebb folyosóra értek, az egyik oldalon lévő rácsos nyíláson keresztül gyenge, mesterséges szellő áramlott. Alinda megállt, kezével a rácshoz nyúlt, hideg fém érintését érezte. A levegő furcsa, enyhe fém ízt hordozott, mintha a kolónia minden lélegzete is valami gépies részecskét rejtett volna. A nagymama ránézett, tekintetében most nem harag, hanem fáradt belenyugvás villant. Tudta, hogy Alinda kérdése „hogy lesz az ember” örök, megválaszolatlanul lebeg a levegőben.
– Menjünk – szólalt meg halkan a nagymama, hangja már nem volt éles, csak mélyen elfojtott, alig hallható szomorúság csengett benne. – A Fülke-14 vár. Nincs idő a merengésre.
Alinda elhúzta a kezét a rácsról, és a hideg érzet még percekig megmaradt ujjbegyein. A Fülke-14 felé vezető út egyre jobban megnyomta őket a kolónia napirendjének súlyával. Minden lépésükkel közelebb kerültek a következő feladathoz, a gépies élet következő állomásához, ahol az emberi lélek morzsáit még nehezebbnek tűnt megőrizni, és a szabadság emléke halványulni látszott a zajos gépek és a rideg falak között.