2222 · DITKE (Csőrsz Edit)
A döntés küszöbén
A rozsdás csövek mélyéről jövő tompa morajlás megrázta a sötét folyosó falait. A régi generátor haldokló lüktetése lassan visszatért, langyos, olajszagú levegőt lökve a járatba.
– Megállni! – G302 nehéz léptei visszhangoztak mögöttük. A férfi zseblámpájának éles, sárgás fénye végigpásztázta a nedves falakat, majd Alinda arcán állapodott meg. – Ha továbbmentek, a rendszer törli a regisztrációtokat. Mi lesz veletek az adagok nélkül? Megdöglötök ebben a lyukban!
– Legalább nem a te parancsaidra lépkedünk, G302 – vágta rá Alinda, és dacosan elfordította a fejét a vakító fénytől.
L656 óvatosan Alinda mellé lépett, válla szinte hozzáért a lányéhoz. A sötétben a kezük egy pillanatra találkozott, ujjhegyeik szorosan egymásba fonódtak. Alinda szíve gyorsabban vert. Eszébe jutott a nagymama fáradt mosolya, amikor a lány legutóbb a szellőzők alatt fekve bevallotta neki, mit érez L656 iránt. „A kolónia mindent mér, kincsem, de ezt az egyet nem tudják kiszivattyúzni belőled” – suttogta akkor az öregasszony. De a törvény egyértelmű volt: a generátorok mellett a szeretet bűnnek számított.
– Kevesebb a gőz – figyelmeztetett János, miközben a falon futó mérőműszer pislákoló számlálóját figyelte. Az arcán düh és feszültség látszott. – Ha a nyomás leesik, lezárják az elágazást. Döntened kell, G302. Vagy velünk jössz, vagy jelentesz minket, de akkor neked is magyarázkodnod kell a kiesett munkaerő miatt.
– Nem hagyom, hogy tönkretegyétek a szektort – sziszegte G302, de a fénysugár megremegett a kezében, ahogy a sötétségbe bámulva mérlegelte a jövőjét.
– Megállni! – G302 nehéz léptei visszhangoztak mögöttük. A férfi zseblámpájának éles, sárgás fénye végigpásztázta a nedves falakat, majd Alinda arcán állapodott meg. – Ha továbbmentek, a rendszer törli a regisztrációtokat. Mi lesz veletek az adagok nélkül? Megdöglötök ebben a lyukban!
– Legalább nem a te parancsaidra lépkedünk, G302 – vágta rá Alinda, és dacosan elfordította a fejét a vakító fénytől.
L656 óvatosan Alinda mellé lépett, válla szinte hozzáért a lányéhoz. A sötétben a kezük egy pillanatra találkozott, ujjhegyeik szorosan egymásba fonódtak. Alinda szíve gyorsabban vert. Eszébe jutott a nagymama fáradt mosolya, amikor a lány legutóbb a szellőzők alatt fekve bevallotta neki, mit érez L656 iránt. „A kolónia mindent mér, kincsem, de ezt az egyet nem tudják kiszivattyúzni belőled” – suttogta akkor az öregasszony. De a törvény egyértelmű volt: a generátorok mellett a szeretet bűnnek számított.
– Kevesebb a gőz – figyelmeztetett János, miközben a falon futó mérőműszer pislákoló számlálóját figyelte. Az arcán düh és feszültség látszott. – Ha a nyomás leesik, lezárják az elágazást. Döntened kell, G302. Vagy velünk jössz, vagy jelentesz minket, de akkor neked is magyarázkodnod kell a kiesett munkaerő miatt.
– Nem hagyom, hogy tönkretegyétek a szektort – sziszegte G302, de a fénysugár megremegett a kezében, ahogy a sötétségbe bámulva mérlegelte a jövőjét.
Ebben a részben
Szereplők
- alinda
- g302
- janos-g534
- l656
Helyszín
- elfeledett-jaratok
Előző jelenet szereplői
- alinda
- g302
- janos-g534
- l656
Folytatás
Részvétel
A műveletekhez regisztrálj vagy lépj be — a ponttáblán látod, miért jár pont.