Ultimátum a lépcsőházban

Fekete Zoltán kétségbeesetten fordította el a kulcsot, a katasztrófavédelem tisztje pedig határozott léptekkel tűnt el a szuterén sötétjében. A lépcsőházra fojtogató csend telepedett, míg odalentről a gázérzékelő szaggatott, éles csipogása hallatszott. Percekkel később az ellenőrzést vezető tiszt komor arccal lépett vissza a folyosóra, kezében egy sárga pecsétes mappával.
– A pincei állapotok és a hálózat túlterhelése közvetlen életveszélyt jelent – jelentette ki a tiszt, hangja betöltötte a nyirkos lépcsőházat. – Nincs mérlegelési lehetőség. Vagy azonnal elindítják a milliós tételes kényszerfelújítást, vagy a hatóság jövő héten lakatlanná nyilvánítja az épületet, és kiüríti a házat.
A bejelentés sokként csapott le a lakókra. Dr. Balog Henrik a lépcsőforduló árnyékában hátrahőkölt; a mindig hideg ügyvéd arcán átfutott a tiszta rettegés. A kényszerkiürítés teljesen felborítaná az összes előkészített árverési ügyletét, korán leleplezve a ragadozó felvásárlási stratégiáját. Bálint a korlátnak feszülve hallgatott, fehéredő ujjakkal: a kilakoltatás végleg elvágta volna a menekülési útjait Erzsi mama és Erika elől.
– Ezt nem úszod meg, Zoltán! – ordította a kisemmizett ex-légiós, és dühétől fűtve öklét rázva indult meg a megszeppent közös képviselő felé.
A második emeleten Kelemen Dániel dermedten bámulta telefonján a törölhetetlen logfájlokról szóló értesítést. Odalent a ház fizikai létezése forgott kockán, míg itt fent a digitális hurok szorult a nyakára – és pontosan tudta, hogy hamarosan mindkét világ ráomlik.