Sötét képernyő, hideg zsarolás

Ahogy Ricsi és Máté nehéz léptekkel megindultak lefelé a sötét lépcsőházban a szerszámokért, a szűk folyosón egyetlen halk rezgés törte meg a fojtogató csöndet. Kelemen Dániel a második emeleti korlát árnyékában állt, és görcsösen a zsebébe nyúlt. A telefon kijelzőjének kísérteties, kék fénye megvilágította sápadt arcát. Egy névtelen értesítés villant fel a képernyőn, ami azonnal jéggé fagyasztotta a vérét: „A tegnap esti törlés nem maradt nyomtalanul. Ha nem fizetsz, minden kiderül.”
Dániel torka kiszáradt, a szíve a torkában kalapált. Tébolyultan nézett körbe a félhomályban, attól tartva, hogy a falak mögül valaki őt figyeli. Dr. Balog Henrik mozdulatlanul állt a fordulóban, de a tekintete kimért eleganciával méregette a riadt lakókat. A lépcső tetején Szabó Gábor túlzott, szinte megalázkodó szívélyességgel próbált gyertyát gyújtani az idős Bordás professzornak, kétségbeesetten leplezve saját idegességét.
Dániel lassan hátrált a saját ajtója felé. A tegnap éjszakai elhibázott döntése – amiről azt hitte, végleg kitörölte a digitális térből – most lefejezéssel fenyegette elszigetelt életét. A telefon újra megremegett a kezében, az ismeretlen zsaroló nem hagyott neki időt a gondolkodásra. A ház áramszünete mögött most egy sokkal sötétebb, személyes csapda kinyílását érezte.