Rejtett mozgások a sötétben

Dániel érezte, ahogy a vérnyomása az egekbe szökik. A zsarolás új, még személyesebb szintet ért el. Erzsi néni halk, száraz hangja visszhangzott a fülében, miközben továbbhaladt lefelé a lépcsőn. Minden lépcsőfok a saját tehetetlenségét visszhangozta. A kijelzőn villogó koordináták most már nem csak egy helyszínt jelöltek, hanem egy fenyegetést, amibe Dr. Szabó is belekeveredett a vasútállomás felé sietve. A sötét lépcsőház fojtogatóan szűknek tűnt.
Fent, a kettes emeleti sötétben Bálint még mindig Enci dobozait bámulta Nóra ajtajánál. A tegnap esti titok súlya alatt nyomva, egyre reménytelenebbnek érezte a helyzetét. Enci árulása, ahogy azt ő látta, mélyen sértette a férfiegóját. Egy hirtelen dührohamtól vezérelve odalépett az egyik kartondobozhoz, és a lábával nagyot rúgott bele. A tompa puffanás szinte beleveszett a ház sötét csendjébe, de a mozdulat kiengedte Bálint felgyülemlett frusztrációját.
Ekkor egy halk kattanás hallatszott bentről, majd finoman kinyílt Nóra ajtaja. A résen beszűrődő halvány fénysugár egy idegen, drága bőrtáskát világított meg a sarokban, amit Bálint korábban sosem látott ott. A szekrényajtó mögül előtűnő Nóra arca sápadt volt, szemei keresték a sötétben a zaj forrását. Ahogy Bálint megpillantotta a nő arcán átsuhanó ijedtséget, tudta, hogy valami komoly dolog zajlik a háttérben.
Nóra gyanús mozgása, a titkolózás, amit Bálint a saját szemével látott Enci dobozai kapcsán, most mintha új értelmet nyert volna. A folyosó végén, a kinti kapualj felől halk motorkerékpár-hang szűrődött be, ami percekig lassan elhalóan zúgott. Valaki várakozott odakint, vagy épp most érkezett meg. Bálint a sötétben visszahúzódott a folyosó túlsó felére, az árnyékok közé. Nóra szemei elhaladtak a részen, nem látta meg a férfit.
A nő gyorsan becsukta az ajtót, a kattanás élesebben hallatszott a csendben, mint a doboz puffanása. A feszültség tapinthatóvá vált a folyosón. Etelka és Kovács Tibor lakásából halkan szűrődtek ki a szaggatott suttogások, jelezve, hogy ők is hallgatják a ház rezdüléseit. A lakók figyeltek, mindenki a saját félelmeivel birkózott, miközben a külső világ eseményei egyre jobban beszivárogtak a Vászoly utca 6. falai közé. A ház lélegzett, de ez a lélegzet feszült és nyugtalan volt.