Olvasatlan sorok a kövezeten

Erzsi néni bütykös ujjai villámgyorsan csaptak le a sima üveglapra, még mielőtt Dániel a sajgó térdére támaszkodva elérhette volna a készüléket. Az öregasszony szeme elkeskenyedett, ahogy a halvány kék derengésben végigpásztázta az értesítéssor első fojtogató szavait. Dániel arca mészfehérré vált; a tegnap esti titok többé nem maradt rejtve a ház legfőbb besúgója előtt.
– Vissza… adja! – nyögte ki Dániel zihálva, de a hangja elcsuklott a lépcsőházban terjengő, egyre szúrósabb gázszagban.
A földszinti kapualjban ekkor csattant a nehéz tölgyfa ajtó. Fekete Zoltán lépett be élre vasalt kabátjában, nyomában a kis Mirivel, aki egy halom szórólappal szaladt az újonnan megnyílt Miri Csemege népszerűsítésére. A kislány egy gyors, titkos intéssel köszönt a szuterén sötét raktára felé, ahol a kisemmizett ex-légiós lapult a homályban. A közös képviselő szigorú tekintete azonnal a társaságra szegeződött.
Balog Henrik kényszeredetten köszörülte meg a torkát, miközben Dr. Szabó a rendelő küszöbén állva idegesen törölgette az izzadságot a homlokáról. Ha a hatóságok a lakossági bejelentés miatt kiérkeznek, a fizikai veszély mellett minden stikli napvilágra kerül. Bálint kétségbeesve próbálta Erikát visszatolni a rendelőbe, de a nő szorosan magához ölelte a síró csecsemőt, és tekintetével szinte felnyársalta az ügyvédet. Erzsi néni végül egyetlen szó nélkül Dánielre nézett, majd a kijelzőt a köténye zsebébe süllyesztette.