Ohm törvénye a Vászoly utcában

Dániel alighogy magára rántotta a bejárati ajtót, a falakon keresztül fülsiketítő villanygitár-üvöltés rázta meg a másodiki folyosót. Karesz, a korosodó rocklegenda éppen úgy döntött, hogy az éjszaka közepén produkálja élete legfeszültebb szólóját. A gond csak az volt, hogy a monstrum Marshall erősítőt nem a saját konnektorába, hanem a gyanútlan Bendi hetedik emeleti bányászgép-hálózatára kötötte rá egy szakszerűtlen hosszabbítóval.
„Ohm törvényét nem lehet átverni, fiam! R egyenlő U per I!” – ordította a lépcsőházban dr. Bordás András, amint az elektromos hálózat egy utolsó, kékes szikrázással megadta magát. A főkapcsoló halk kaffanással kilehelte a lelkét, és a Vászoly utca 6. egyetlen másodperc alatt borult koromsötétbe. A pult alatti áruk felett aggódó Szilágyi Marika halk sikollyal ejtette el a mérésre váró párizsit, miközben a szuterénben Székely Ricsi pánikszerűen próbálta elrejteni a csempészett osztrák öblítőket a vaksötétben.
Enci szorosan Bálint karjába kapaszkodott a lépcsőfordulóban, miközben Erzsi néni zseblámpájának imbolygó fénye baljósan világította meg a gyülekező lakók dühös arcát. Bartha Zsófia valahol a harmadikon megjegyezte, hogy a ház aurája végleg megmérgeződött, de a zsályafüstölő illata most elenyészett a kiégett vezetékek szúrós szagában. Dániel a sötét lakásban, a fekete képernyője előtt ülve figyelte, ahogy Karesz ajtajánál felmorajlik a szomszédok lincshangulatú kórusa.